Anyám egyik nap sírva beszélt valakivel a telefonon. Mikor benyitott a szobámba közölte : Öngyilkos lettél. Otthon találtak meg a fürdőszobában. A mentő későn jött. A víz a testeddel együtt kihűlt, mire bárki tudta volna merre vagy.
Aznap, és utána minden nap, te jutottál eszembe.
Te jutottál eszembe és az, hogy milyen idióta is vagyok, hogy nem figyeltem rád úgy, mint ahogy te tetted velem évekkel ezelőtt.
Ahányszor a fürdőnkbe mentem, te jutottál eszembe. Ahogy a hideg tested, a véres vízben lebeg.
Te jutottál eszembe, amikor megbuktam matekból és az, hogy te biztos segítettél volna, ha megkérlek.
Te jutottál eszembe, amikor elkezdtem antidepresszánst szedni. És arra gondoltam, hogy vak lehettem, mert nem vettem észre, amikor ilyen fájdalmaid voltak.
Te jutottál eszembe, amikor senki sem kérdezte meg jól vagyok-e.
Te jutottál eszembe, amikor bezártam a fürdőszobánk ajtaját és beültem a kádnyi meleg vízbe, és engedtem hogy utoljára eszembe juss, ahogy megfogtam a kést.
