Gyorsan nyitottam ki az ajtót a tekintettem egyből a kezére tévedt amiben ott volt az ital mosolyogva néztem feljebb hogy lássam az arcát majd amikor meg láttam az ajtómban álló fiúnak az arcát le fagyott az arcomról a mosoly és úgy éreztem kiszorult minden levegő a tüdőmből. Hátrálni kezdtem majd bele ütköztem a kanapéba. Egyszer csak el indult a fiú és az arcán egy halvány mosoly jelent meg.
/Író szemszög./
- Mi az ennyire meg lepődtél? - Kérdezte a meg lepett lánytól mosollyal az arcán Jungkook.
- Hogy kerülsz ide? - szólalt meg halkan össze zavarodott tekintettel SeHwa.
- Te hívtál ide. - fordult vissza a lányhoz miközben le rakta a pultra az italos üveget. - Te magad utasítottad "Hozz sojut most azonnal!" - imitálta a beszédemet majd neki dőlt a pultnak.
SeHwa gyorsan a telefonjáért nyúlt és le ellenőrizte a hívás naplóját. Meg lepődve vette észre hogy Jungkook-nak igaza van és ő hívta fel.
-Félre nyomtam. - szólalt meg halkan.
Vissza pillantott a fiúra aki mintha ott se lenne nézelődött a házban.
- Itt nem változott semmi. - szólalt meg hirtelen.
- Hogy? - nézett SeHwa Jungkook-ra össze húzott szemekkel miközben próbálta le gyűrni a szédelgést.
A fiú nem válaszolt semmit de SeHwa-nak nem is kellett amint fel tette kérdést hogy hogyan is érti az előbbi felszólalását abban a pillanatban emlékezett.
/SeHwa szemszög./
(Emlékszem)
Majdnem ugyan ez volt a helyzet és részeg voltam és Jungkook mellettem volt ugyan itt ebben a házban.
- Ma... - szólaltam meg nehezen. - Találkoztam a múlttal. - Simítottam hátra a hajam hogy jobban látható legyen az arcom.
JungKook nem tett fel semmilyen kérdést hogy "Mi történt" vagy hogy "Hogyan érted" csak neki támaszkodva a konyhapultnak a tekintettemet nem kerülve figyelt arra amit mondok.
- Félek. Nagyon félek. - remegett meg a hangom miközben el kezdtek folyni a könnyek a szememből.
Az arcomat a kezembe temetve próbáltam el rejteni a fiú elől. Majd hirtelen azt érezte hogy valaki át ölel. Nem is egy valaki hanem Jungkook vett a karjaiba.
- Mond el neki azt amit nekem fél évvel ezelőtt. - szólalt meg karcos hangon mintha be lenne rekedve.
- Nem merem. Mi lesz ha.. ha.. - nem tudtam rendesen beszélni mert gombócok voltak a torkomba.
- Nem lesz semmi baj. - Simogatta a fejemet mintha egy csak egy kis kóbor kis cicának mondaná hogy mostantól nem kell félnie hiszen rá talált.
/Írói szemszög./
Amint Jungkook be fejezte a mondatát a karaji el engedték SeHwa-t viszont Mind a ketten jól tudták akkor abban a pillanatban nem csak a karjai engedték el SeHwa-t hanem az érzései is ami olyan nagy lánggal égtek a lány iránt a fiúban ami végre rá ébresztették arra hogy a lány ugyan így érez Hoseok iránt.
Lassan távolodott el a lánytól majd hátat fordított neki és meg fogta az ajtó kilincset. Még várt pár másodpercet hogy ha még csak egy kicsit is meg őrizze a lány iránt érzett érzéseit az emlékeket és a kalandokat amiket vele élt át. Majd az ajtó kattanása SeHwa-t is rá ébresztette hogy vége a közöttük lévő zűrzavaros kapcsolatnak.
/Jungkook szemszög/
(Még ha nem is vagy vele tisztába.. én szerettelek.. szeretni is foglak Kwang SeHwa. De most azért hogy boldog legyél el engedlek. Talán örökre.)
**** 2 Hét múlva
/SeHwa szemszög/
Kora reggel már a Bts lakásának az ajtaja előtt toporogtam több szatyornyi kajával a kezemben.
- Szia SeHwa. Örülök hogy látlak. - Nyitotta ki az ajtót Jimin.
- Szia. Én is nagyon örülök. - mosolyogtam rá a fiúra.
Meg könnyebbülve raktam le az asztalra a sok szatyrot ami eddig lehúzta a karjaimat.
- Mit hoztál? - Jelent meg hirtelen nagy izgatottsággal az arcán TaeHyung.
- Amiket Jin kért. - nyomtam el a fejét a szatyorból hogy végre kivehessem és oda adhassam Jin-nek a mai vacsorához az alap anyagokat.
- Köszönöm hogy el mentél értük SeHwa. - Jelent meg végül Jin is.
- Semmiség. Tudom hogy neked most nehéz lenne csak úgy be menni egy boltba. - mosolyogtam a fiúra.
- Oh. Itt vagy SeHwa. - Szólalt meg a hátunk mögül Yoongi.
- Egész végig a kanapén ültél észre sem vetted hogy itt van? - kérdezte nevetés között Jimin a félig álmos fiú-tól.
- Hol van Hoseok? - kérdeztem TaeHyung-ól miközben mind a ketten szorgalmasan segítettünk Jin-nek.
- El ment a stúdióba Namjoon hyung-al.
- Értem.
A további időt a főzéssel ütöttük el ami persze nem ment könnyen mármint Jin szemszögéből akinek szinte csak teher voltunk. Taehyung és én folyamatosan el rontottunk valamit ami miatt újra kellett kezdeni. A többiek akik még ott voltak a tv-t nézve várták a vacsorát amit nekem szerveztünk a modell karrierem kezdetéért. Akkoriban a fiúknak nem volt túl sok ideje ezért ma rendeztünk meg ezt a kis össze jövetelt.
Már majdnem be esteledett amikor Namjoon és Hoseok is meg érkezett. Minden készen állt arra hogy el kezdjük ezt a kis partit.
Meg terítettünk és le ültünk az asztalhoz ami televolt finom ételekkel na meg persze egy tortával. Kezdésnek meg gyújtottuk a gyertyát majd el fújtam ezzel hivatalosan el is kezdtük a partit.
- Kapcsold át ez egyik zene csatornára. - adta a kezembe Hoseok a távirányítót.
- Rendben. - mosolyogtam rá miközben át vettem tőle az eszközt de abban a pillanatban fel cseréltem a kezemre.
Rá néztem az össze fonódott kezeinkre és akaratlanul is el mosolyogtam magam mivel az ő ujjai sokkal hosszabbak voltak az enyémnél és persze a kéz feje is ami egyszerre volt gyengéd és férfias. Majd a tekintetemet a tv irányba fordítottam és elkezdtem kapcsolgatni a tv-t amikor a kapcsolgatás közepén be jött a híradó.
/KBS híradó/
Pár nappla ez előtt derült fény hogy a jól ismert Kwang SeHwa az új BigHit fő modellje milyen múlttal rendelkezik.
Riportereink a mi nap el mentek a híres modell régi munkahelyére hogy minél többet tudjanak meg. Az ott dolgozó lányok nem tagadták le hogy a lány igen is ott dolgozott ami nem volt más mint egy éjszakai bár ami férfiakat fogadott hogy ki elégítsék vágyaikat a lányokon.
Továbbá.../
Erősen nyomtam meg a távirányítón a kikapcs gombot az adigára már remegő kezemmel.
Lassan néztem végig a fiúkon akik hol meg döbbenve hol pedig semleges arc kifejezéssel néztek rám. Jungkook előre hajolva a kezeit kezdte el tördelni miközben az alsó ajkát harapta. Utána a tekintettem egyből Hoseok-ra irányult aki csak az arcomat fürkészte. Mivel teljesen el süllyedtem szégyeneben nem tudtam mit csinálni el engedtem Hoseok kezét ás ki rohantam az ajtón egyenesen az utcára ahol már a riporterek addigra el lepték az utcát.
KAMU SEDANG MEMBACA
Save Me (Hoseok/JHope/Ff.)BEFEJEZETT
Romansa- Miért hiszed azt hogy bármit meg tudsz egyedül oldani?! - Kiabálva ragadta meg a karomat. - Mert mindig így volt. - Adtam meg a választ. Az előtérben állva néztünk egymás szemébe akkor már tudtam hogy ehhez kevés vagyok és életembe először engedt...
