4. Fejezet

392 42 2
                                    

Olvasó szemszöge:

Hazafele tartottam. Petrával már szétváltunk mert az ő otthona a város másik felén van.
Már kezdett sötétedni amikor meglejent mögöttem egy férfi. Ahogy mentem olyan gyorsan jött ő is utánam. Úgy gondoltam ha befordulok egy kis utcába lerázhatom. Ez rossz döntés volt mert ez egy zsákutca volt. A férfi egyre közelebb jött. Kés is volt nála. mikor odaért hozzám megfogta a csuklóm és a falnak nyomott. Megnyalta az arcom amire majdnem elhánytam magam. Csak egy -segítség istenem jött ki a torkomon. Amire felpofozott. Ekkor megjelent két alak az egyik ház tetején.

Olyan ismerősek, ekkor már minden elhomályosult ugyanis még egy pofont kaptam. Innentől képszakadás.....

Amikor felébredtem egy szobában voltam de nem az enyémben. Reggel volt. Mi történhetett velem és hol vagyok?
Ekkor egy rózsaszín hajú lány lépett be a szobába.
 
-Jó reggelt (K/N)!
-Jó reggelt! Honnan tudja a nevem? Hol vagyok?
-Ó (K/N)!-ölelt meg a lány. -Én Kofuku vagyok Yato,Hiyori és Yukine barátja. Őrájuk biztos emlékszel.-annyit magyarázott levegőt alig vett. -Megtámadtak téged és Yato meg Yukine mentett meg. Te elájultál és idehoztak.
-Ők hol vannak?
-Bevetésen de szerintem nemsokára jönnek.

Ekkor kinyílt az ajtó és az emlegetett szamarak jöttek be rajta.
- (K/N) felébredtél hála istennek jött oda hozzám Hiyori és átölelt .
Yato csak mosolygott míg Yukinén látszott a megkönnyebülés.
-Menjünk ki hagyjuk magukra (K/N)-t és Yukinét.-kacsintott . Én elpirultam és ő is.
Mindenki ki ment amikor síri csend lett a szobában. Amit én törtem meg.
-K-köszönöm hogy megmentettetek! Hálás vagyok! De mostmár mennem kell mert otthon aggódnak értem.
Mikor álltam volna fel elestem a gyengeségem végett. Belázasodtam.

(K/N)! -Yukine elkapott és aggódó szemeit rám szegezte. (K/N) jól vagy? Lázad van. -hadarta
-Nincs baj Yukine! Csak influenza.-kicsikartam egy hazug mosolyt.
- (K/N) ma még mindenképp itt kell maradj. Nem engedhetlek el betegen.
-Rendben-adtam be a derekam.
Lefektetett az ágyra és elaludtam.

Yukine szemszöge:

Olyan védtelen, hogy szuszog olyan nyugtató. Egy puszit nyomtam forró homlokára és kimentem a szobából

Sziasztok! Na és megérkezdtem a kövi résszel! Hogy tetszett? Hamarosan hozom a kövit!
Puszi otakuk! 😘

 Yukine x Reader HUN |Befejezett|Where stories live. Discover now