Újra(Louis Tomlinson FF.)/Átírás alatt../

6. rész

Sziasztok drága olvasóim!😇 Itt is lenne a következő kis részecske, remélem tetszeni fog.💗 Hagyjatok magatok után jelet!💘

Mary Patricia Angel:

 Másnap reggel mikor felébredtem egyből a kisfiam felé fordultam, hogy megnézzem lemente a láza, de nyúltam Matthew felé, de nem volt mellettem. Egyből felpattantam az ágyból és teljesen meg ilyedtem, hogy hová lehetett amilyen gyorsan csak tudtam fogtam magam és lerohantam az emeletről, de mikor meghallottam a kisfiam nevetését a nappali felöl már megnyugodtam ezek szerint a fiúkkal van, lassan közelitettem meg a nappali felöli részt, de amit akkor ott láttam teljesen ledöbbentett. Louis a kisfiúunkkal birkózott csillogó szemekkel, csak bámultam őket amikor egy aprócska kéz a lábamat körbe ölelte.

-Szia anyuci! Matthew csillogó szemekkel nézett engem, felvettem az ölembe és bele kezdett a meséjébe, de a falon lévő órára néztem ami délután 1-óràt mutatott, eléggé elaludhattam.

-Képzeld anyuci! Louis bácsi reggel bejött hozzánk és amikor felébredtem mondta, hogy ne ébresszünk fel mert eléggé kifáradtál tegnap este, aztán képzeld lejöttünk és a kedvenc reggelim volt! Gofri!! Utána meg, hozott nekem ruhát és megfürdetett aztán elkezdtünk játszani! Mesélte csillogó szemekkel, lopva Louisra néztem aki csillogó szemmel figyelt minket, na jó most már tényleg nem tudom ezt hova tenni, tegnap még kiabál velem és le kurváz, másnap pedig a fiúunkkal játszik. Ezek szerint rájött, hogy Matthew a fia? És elgondolkodott?! Eközben Matt folytatta a mondani valóját.

-És képzeld anyu azt mondta Louis bácsi, hogy legközelebb szeretne majd elvinni állatkertbe! itt elkezdett tapsikolni. Louis pedig mellénk lépett majd beszélni kezdett.

- Igen prücsök, de azt is mondtam csak akkor ha anyukád megengedi! Itt mosolyogva rám nézett. De ez a mosoly ragadós volt, mert én is mosolyogva válaszoltam.

- Persze kicsim elmehetsz vele! De csak akkor ha nem viszitek el az állat nagybácsijaidat! Itt már nevettem.

- Harry bácsiék tényleg oda valók! Folytatta nevetve Matthew.

- Amúgy a többi majom? Nekem is jókor tűnt fel, hogy 3-an vagyunk csak a lakásban.

- Elmentek bevásárolni, mert ők kan bulit akarnak majd este, meg majd hozzák a csajokat. Felelte Louis. Majd megszólalt a kisfiam hirtelenül.

- Anyuci!

-Mondd prücsök! Néztem rá.

- Vajon apu mikor ér majd arra rá, hogy a karrierre vagy, hogy miaz mellett ugyan úgy foglalkozzon velem mint most nemrégen Louis bácsi? Annyira jó lenne, ha olyan lenne apu mint ő, reggel kapnék gofrit ahogy te is szoktad, meg játszana velem és néznénk sok-sok mesét. Sóhajtott egy hatalmasat. Na ennél a mondatnál, a szívem majd megszakadt, hisz az apja velem szemben van csak nem tudja, hogy vele volt ma végig, nem pedig más az apukája. Ránéztem Louisra aki igen csak búskomor arc kifejezéssel nézett fájdalommal a szemében minket, nagyot sóhajtottam és válaszoltam neki miközben letettem, és leguggoltam hozzá.

- Tudod kicsim, apukád egy nagyon jó ember, még akkor is ha nem foglalkozott veled és engem is megbántott szavakkal, de ő nagyon tud szeretni, és ha valakit szeret ahhoz eléggé ragaszkodik hidd el imád téged. Itt homlokon pusziltam, és Louis szomorúan elmosolyodott kicsit. Majd megszólalt.

- Viszont most menj és nézd tovább a mesét pöttöm, anyukáddal szeretnék beszélni! Matthew egy váll rándítással lezárta és letelepedett a kanapéra, és nézte tovább a mesét. Louis lassan oda jött hozzám, majd szólásra elegyedett volna ha nem vágok egyből a szava elejébe amit még el sem kezdett.