Jane R. - A szabadság ára

Hatodik fejezet

Másnap reggel végül csak Stacy jött, mert Allinek szintén állásinterjúra kellett mennie, csak neki 8-ra.

- Stacy nagyon izgulok! Ez lesz az első állás interjúm. Szurkolj nekem!- mondtam miközben mentünk fel a lifttel az első emeletre.

- Zoe Green! Ne szarj már be, jól nézel ki, okos vagy, baj nem lehet. Csak ne ess el ebben a magassarkúban. Tudod mell, popsi ki, és egyenes testtartás. - mosolygott rám Stacy.

- Tökre félek, hogy elesek ebben a szarban.

- Most először fogok találkozni Tom Benettel. Remélem, megfelelek majd neki.

- Jó napot kívánok, Tom Benetthez jöttem állásinterjúra. - mondtam a recepciós hölgynek.

- Zoe Green, már várja, a folyosó végén jobbra! - mosolygott rám unalmasan a recepciós hölgy.

- Köszönöm. - és lassú léptekkel meg indultam Mr. Benett irodájába.

- Jó napot, Miss. Green - mosolygott rám melegen Tom.

- Jó napot, Mr. Benett. - viszonoztam kicsit bizonytalanul a mosolyt.

- Könnyen idetalált a Benett Corps épületébe?

- Igen, a lakótársam tudta hol van, hisz többek között itt is szokott modellkedni, szóval elnavigált.

- Nahát, milyen egybeesés, mi a barátja becses neve?- kérdezte.

- Joel Dexim. - válaszoltam.

- Értem, ismerem. Kimagaslóan jó képű fiatalember, sokra viheti még!- mosolygott.
- Igen, teljesen egyet értek.

- Kávét kér?- kérdezte kedvesen.

- Igen, tejesen 2 cukorral.- mosolyogtam vissza. Hozta a kávékat a műanyag pohárban, majd mondta, hogy foglaljak helyet az asztalnál. Az irodája minimalista volt, szinte minden fekete és felér volt, kivétel a szőnyeg, az piros volt, narancssárga és sárga geometrikusformákkal tele.

- De, térjünk a tárgyra kisasszony. - vette komolyra a szót.

- Rektornő, avagy személyes jó barátom Kimmy odáig van magáért, ahogy ajánlásából vettem ki, sokat mesélt önről. Ne haragudjon mennyi idős is ön?

-24 éves vagyok. Idén töltöm augusztusban a 25-öt.

- Remek, addig még úgy is van pár hónapja.- mosolygott.

-Bizonyítványa kitűnő, bár itt ez nem fog számítani, hisz a tapasztalat a lényeg. Viszont gratulálok a frissen szerzett diplomájáért. Szép munka.

- Köszönöm.

-A próbaidő az állásnál 2 hónap. Nem lesz könnyű, rohanni kell a világgal, a divat nem vár ugyebár. Bírni fogja?- mosolyodott el.

- Elég kitartó vagyok a célommal szemben, és mindenek nekivágok. Amit elkezdek azt általában be is fejezem. - mosolyodtam el.

- Remek. Akkor felveszem próbaidőre, és ha bírja, akkor maradhat egy szerződés hosszabbítással tovább. Egy pillanat. – Szólt, miközben elment nyomtatni a próba hónapos szerződést. Mire visszajött egy halom papír volt a kezében. Megmutatta, hogy mit kell elolvasnom és, hogy hol kell aláírnom. Mikor végeztünk egész baráti hangulat volt, feloldódott bennem a feszültség.

- Mrs. Green, ugye tegezhetem, hisz fiatal még. Ön is tegezzen nyugodt szívvel, azt hiszem, 32 éves koromra nem vagyok még olyan öreg. Nem szeretnék hivatalos lenni, az nem az én műfajom, csak kivételes esetekben. - rázott velem kezet.