Fanfiction fordítás: Az a három szó (Those Five Words)

19. fejezet

A fordítás az író, Damn you Kylie engedélyével történik!

Az eredeti történetet itt találjátok: https://www.fanfiction.net/s/11706049/19/Those-Five-Words

MARCUS

Bemegyek a Műveltekhez, és biztos vagyok benne, hogy követnek. Tuti, hogy Max állított rám valakit, amióta eljött meglátogatni. Óvatosnak kell lennem, bármit teszek mostantól. Ha találkoznom kell Jeanine-nel, más módot kell rá találnom, hogy kapcsolatba lépjek vele.

- Marcus, hogy vagy?

- Jól vagyok, Jeanine, és te? – kérdezek vissza. Még mindig nehéznek találom, ennyi év után is, hogy eltereljem magamról az érdeklődést. Ha nem lettem volna politikailag érdekelt, soha nem választottam volna az Önfeláldozókat. Szeretem, ha körülöttem forog a világ. Szeretek az embereknek magamról beszélni. De Önfeláldozóként nem tehetem.

- Rendben, Marcus, mit tehetek ma érted? – kérdezi.

- Két napja Max meglátogatott. Biztos vagyok benne, hogy figyeltet. Tudja, hogy hozzá akartam férni a Bátrak adataihoz. Azt mondtad, hogy nincs biztonsági rendszerük a számítógépeiken. Azt mondtad, hogy meg tudom szerezni az információt, amire szükségem van. Most mit tegyek? Válaszokat akarok.

- Felajánlottam a segítségemet, Marcus, de te elutasítottad. Az ajánlat még most is áll. Hadd vizsgáljam meg a csoportod tagjait, és megadom az információt, amit akarsz.

- Max tudja, hogy kísérletezgetsz a csoportnélkülieken. Kérdezte, hogy tudok-e valamit. Szerinted mi fog történni, ha az Önfeláldozó tagok kezdenek eltűnni? Hogyan fogom megmagyarázni? És hogy fogod megadni nekem az információt, amit akarok? Tudni fogják, ha betörsz a rendszerükbe, kiderítik.

- Megvan a módszerem, hogy megszerezzem az információt, Marcus. Senkit nem fog érdekelni, ha néhány csoportnélküli eltűnik. Garantálni tudom, hogy visszakapod a tagjaidat, ha végeztem velük. Mondd meg nekik, hogy önzetlenség támogatni a tudományt. Be fogják venni, ahogy a múltban is, amikor útban voltak neked. Ez pontosan ugyanaz; egy eszköz a cél érdekében.

- Te átadod nekem az információt, és akkor, csakis akkor átadom neked az embereket, akiket akarsz – mondom. Kell ez az információ. Kétségbeesetten akarom tudni, hogy Négyes Tobias-e. Nem nyugszom, amíg nem tudom az igazat. Tudom, hogy igazam van. Tudom. – Már évek óta próbálom megszerezni az információt, jobb lesz, ha megszerzed. Következményei lesznek, ha nem – fenyegetőzök.

- Marcus, azt hiszem, mára lejárt az idő. Nem gondolom, hogy a fenyegetőzés járható út. Ez a te döntésed, de szerintem ki kell találnod, hogy valójában miért akarod ezt az infót. Az igazság nem fog felszabadítani, ahogy mondják. Sokkal valószínűbb, hogy hurok lesz a nyakad körül. De meglátjuk.

Kilépek Jeanine irodájából, és visszaindulok az Önfeláldozókhoz. Tudom, hogy az Ördöggel kell üzletelnem. Csak azt kell kitalálnom, hogyan járhatok túl az eszén.

MAX

Nehezebb volt újra látni Evelynt, mint gondoltam. Nem, mintha úgy néznék rá, mint régen. De a tény, hogy fikarcnyit sem érdeklik a gyerekei... Pedig mindketten olyan csodálatosak számomra. Igen, Négyes mindig valamilyen bajba keveredett Bátor gyerekként, de felnőtt, mióta vezető lett. Tisztelik a Bátrak, és ez nagyon büszkévé tesz.

Charlie sokkal kevesebb gondot okoz, mint Négyes, de még nem érte el a tinédzser kort. Biztos vagyok benne, hogy legalább annyi gondot fog okozni, mint a bátyja. Bár akkoriban nevettem azon, hogy milyen bajba keveredett néha. Zeke és ő az egész Bátor központot éberen tartotta évekig, és még most is elég viccesek. Szerintem ezért is tisztelik itt, mert tudja, hogyan kell bulizni, és tudja, mikor kell keményen dolgozni. Ráadásul valószínűleg ő a legjobb harcosunk.

Nagyon szerencsés vagyok Négyessel és Charlie-val. Csak remélni tudom, hogy Jeddel is ilyen könnyű lesz. Jed a legkisebb fiunk, és múlt héten lett egy éves. Elkezdett járni, és szereti a szabadságot, amit ez ad neki. Már látom, ahogy a Bátrak folyosóin barangol hamarosan. Valószínűleg olyan lesz, mint Négyes, és megtalálja a saját rejtekhelyeit. El tudom képzelni, hogy órákra el fog tűnni, és az anyja a haját fogja tépni aggodalmában. A gondolattól nevetnem kell.

A tárgyalóteremben ülök, és várom, hogy megérkezzen a többi vezető. Össze kellett hívnom egy rendkívüli ülést, hogy beszéljünk a számítógépes rendszerünkről, és hogy helyezzünk át őröket a kerítéstől a csoportnélküli szektorba.

- Köszönöm, hogy eljöttetek a mai megbeszélésre. Tudom, hogy nem kell gyakran megtennünk, de kaptam néhány információt, amivel csapatként kell foglalkoznunk. Először is, egy illetéktelen személy egy másik csoportból megpróbált betörni a számítógépes rendszerünkbe – mondom.

- Miért akarná bárki a mi információinkat? – kérdezi Sam. Ő az egyetlen női vezető jelen pillanatban.

- Nem hiszem, hogy számít, hogy miért. Szerintem meg kell találnunk a módját, hogy megakadályozzuk – mondom.

- Szerinted ez szükséges, Max? Milyen veszélyt jelentenek egyáltalán? – kérdezi Bob.

- Azt hiszem, meg kell próbálnunk megállítani – mondja Shane. – Négyes, te vagy a felelős a számítógépes rendszerért. Mit kell tennünk?

- Én már dolgoztam Laurennel a technikai részlegről ezen, így derült ki, hogy valaki megpróbált betörni. Bár nem sikerült, biztosan vannak okosabb emberek, akik valószínűleg be tudnak jutni a rendszerbe, amit létrehoztunk. Szerintem a személyes adatokat, és a beavatottak tesztjeit le kellene vennünk a fő számítógép-hálózatról. Tegyük át egy önálló hálózatra, amibe csak a vezetők, a kisegítő személyzet és a kiképzők tudnak belépni. Ez további számítógépeket jelent, és néhány hétig eltart kiépíteni, de extra védelmet fog jelenteni – mondja Négyes.

- Ez tényleg szükséges? – kérdezi Tony.

- Gondjaink vannak a Műveltekkel a csoportnélküli szektorban, amit mindjárt megmagyarázok. És van egy másik csoport vezetője, aki be akart törni a rendszerünkbe. Szerintem jobb, ha félni, mint megijedni – mondom.

- Rendben, akkor csináljuk – mondja Tony.

- Oké, Négyes, te és Lauren, vegyétek magatokhoz a szükséges személyzetet, ami kell, és végezzetek, amilyen gyorsan lehet. Nincs sok idő, amíg a következő csoport felavatott megérkezik, úgyhogy gyorsan el kell intézni. Jól tudjuk tesztelni a rendszert, amikor itt lesznek a felavatottak. Bár biztos vagyok benne, hogy Jeanine szaglászni fog, mikor nem fér hozzá a fájljainkhoz, amikor csak akar – mondom. – Most pedig lássuk, mi folyik a csoportnélküliek szektorában. Nemrég kiderült, hogy a Műveltek étellel és ruhákkal embereket csaltak el a csoportnélküliek közül. Az a gond, hogy nem tértek vissza. Az őrök felét el akarom hozni a kerítéstől, és a csoportnélküliek területére helyezni. A kerítés körül nincs gondunk, és a Barátságosaknak is vannak őreik. Szerintem jobb, ha az őreink a városon belül vannak.

- Szerintem ez jó ötlet, Max. Dolgozd ki a részleteket, és az őrvezetők szervezzék meg az új beosztást. De Eric biztosan maradjon a kerítésnél. Elég probléma, amikor a központban van, és ha a csoportnélkülieknél dolgozna, akkor még többet lenne itt, és ezt senki nem akarja. Ráadásul valószínűleg csak bajt okozna, nem hagyná annyiban – mondja Shane.

Örülök, hogy említette Ericet. Shane talán jobban utálja a srácot, mint Négyes. Jeanine Matthews azt akarta, hogy Shane tegye be a vezetőségbe. De a Négyessel való harc és a fogadás után a kerítéshez került őrszolgálatba. Néhány havonta Jeanine megkörnyékezi Shane-t, hogy mégis vegyük be a vezetőségbe.

Fogalmam sincs, miért csinálja, de az, hogy így megpróbálja manipulálni a Bátrakat, mindig aggaszt.

- Nos, ha nincs más – mondja Shane -, van egy bejelentenivalóm. Úgy döntöttem, hogy lemondok a vezetőségről. Kértem Maxet, hogy vegye át a szerepemet. A beavatás végéig maradok. Remélhetőleg találunk valakit az újak között, aki át tudja venni a helyemet. Aztán tanácsadóként még maradok, amíg az új vezető nem tud segíteni vezetni a csoportot.

- Nos, azt hiszem, erre innunk kell – mondom. – Legyünk koraiak, és igyunk valami hideget a Bátor Bárban. Biztosan nem fogják bánni, hogy a vezetőik ilyen korán akarnak inni. – Azzal mindannyian elindulunk a Bátor Bárba megünnepelni Shane közelgő nyugdíjazását.