Five Minutes To Midnight

11. CONVERSTATION

Martijn's POV

Martijn :
Akkor holnapután. De most mennem kell, szia Jorik 😍

Jorik :
Megbeszélve. Szia Martijn 😏

Biztos, hogy álmodok. Én ezt nem hiszem el.

Jorik találkozni akar vele. És az a kacsintós emoji. Ez csak jót jelent, nem?

Martijn a fellegekben járt a röpke három szótól, de egy valami nem hagyta nyugodni.
Mikor Jorik olyan olyan tiszteletlenül beszélt a mostohahúgával, az a testvércentrikus Martijnt nagyon szívenverte. Igen, néha ők is veszekednek Laurával, de ő soha nem mondana ilyen erős dolgokat neki. Soha nem akarná, hogy a testvérének valami ennyire fájjon mint ahogy annak a lánynak eshetett.
Ugyanakkor megértette Jorikot is. Valakit azért bántani, mert más vagy, mert van vele valami amitől egy kicsit másképp kell viselkedni. Ezek mindig is dühítették és ez most sem volt másképp. Ennek oka pedig igen egyszerű volt: a burokban és jólétben nevelt aranyfiú Martijn a gimnáziumig soha nem is találkozott erőszakkal. Legalább is személyesen nem. A szülei talán 14 évesen engedték meg neki, hogy végre leülhessen híradót nézni velük. Sajnos a gimnázium hozta el az ártatlan srác számára a rossz dolgokat. Akkoriban találkozott először a pár nappal ezelőtti rosszakaróival: az Oliver, Jan, Nathan hármassal, akik mondjuk rendesen megkeserítették a mindig csendes Martijn mindennapjait. Lökdösték, elvették a szemüvegét és direkt felrúgták a focipályán. Ez ment egy ideig, aztán az osztálytársai és barátai a felnőttekkel karöltve megvédték. Akkor pedig leálltak egy időre a csesztetéssel, de mindig igyekeztek hátbaszúrni ahol csak lehet.

Inkább elhesegette fájdalmas gondolatait, kezébe vette a telefonját és egy kis halk háttérzene közreműködésével elkezdett a Tumblr oldalán nézelődni. Ezt nagyjából fél óráig halálos nyugalommal űzte mikor kopogást hallott.

– Gyere! – kiáltotta a fiú, mire Laura dugta be a fejét.

– Mizu bratyó? Tényleg jól összevertek! – jelentette ki a húga.

– Ügyes észrevétel. – forgatta meg zöld szemeit és inkább a fél fülébe üvöltő zenére figyelt.

– Na, most komolyan! Martijn ez nem normális. Majdnem kicsináltak, te pedig itt fekszel halálbékés arccal mintha csak szimplán megfáztál volna.

– Mire akarsz kilyukadni? – Martijn szemöldöke, majd a homlokáig szaladt.

– Arra, hogy legyél már egy kicsit férfiasabb.

– Az vagyok. – jelentetette ki, de ebben még önmaga is kételkedett.

Martijn Garritsen és a férfiasság. Egy rossz vicc.

– Aha. Jó, inkább mondom, hogy mi a valódi ok amiért jöttem. – mondta a lány és közelebb ült a másikhoz.

– Na végre, hogy kinyögöd! Már azt hittem, hogy napestig itt fogunk ülni! – jegyezte meg gúnyosan. Kevesen tudták róla, hogy néha nagyon is jól tudta alkalmazni a szarkazmus és cinizmus művészetét.

– Szóval apa este bejön hozzád beszélni a tegnapról. Nagyon kivan akadva. És mindenképp megszeretné tudni a három nevet, de vannak sejtései az elkövetőkről.

– És ez miért érint engem?

– Martijn mindketten tudjuk milyen vagy! Utálod ha az emberek miattad szenvednek és azért nem akarod, hogy a három fiú megbünhődjön. — Laura szavai szinte késként vájtak belé. Igaza volt, de ettől még nem változik semmi.

– Nekem mindegy. – nyögte be és visszadugta fülébe a fülhallgatót, mire a szőkésbarna Garritsen lány felszegett állal kibalagott a szobából.

Ez mire volt jó?

Telefonja megrezzent mire már meg is nyitotta az iMessage oly gyakran figyelt felületét.

Jorik :
Nm hizsed el mi tortént! Ez kurtva viccs!

Martijn :
Mi történt ami ennyire felvidít téged?

Jesszusom Martijn melyik században élsz, mert biztos nem a XXI.-ben.

Jorik :
Az a hüllye liba megin odajot hozzzám dumalni. Elve mikor valakivell beszelgetem és konkrétn belemaszot a telefonom kijelzöjébe. Rászolltam, hogy az apjja nem nevelte mg. Es ere kicsitt oszekaptunk. Eloször bocsánatot akartam kerni az előzző, talán túlságossan is éles megjegyzésemér mire ő iss bellelendült. Szidot engemet, önzö éss szemet fazsnak nevezet. Idezzem ,,Te segfej barom reméllem egyedül halsz megg és már értem anyad mirt vert. Továbá kárr, hohy a kemó használlt, te idiota, utolsó gyökérr". Ere egy kixsit felmnt benem a pumpa es en is hasonlloan valaszoltam nekki. Aztan barromi hiztis arcxal elviharzot. Marijn latnod kellet volna az arcat anyira vicxes volt. Majd meghalltam a röhögéstől mikor kiment a szobábol. Sőt még mindig raz a nevetés, szval lehet sok a hibba, mert szo szerint az egrsz testem fuldoklik ettöl a jó érzestől. 😂😂

Jorik :
Remellem most már leeset neki kivel ál szemben.

Martijn szemei fokozatosan kerekedtek el mikor Jorik sorait olvasta.
Hol van az ő Jorikja? A kedves és szerethető Joor? Ki ez a békepzelt, arrogáns és tapintatlan srác?

Martijn :
Jorik ez mi? Te nem ilyen vagy! Mi ez a szöveg? Egyáltalán nem jó amit tettél! Mégis milyen ember vagy te?

Jorik :
Ollyan ember aki elt at dolgokat rs amiket te soha nm fogs mgtapasztalni. Matijn ehy aranyozot szapanbuborekban élsz amit soha senki nem fog kil yukastani. Honét is tudhatnad mijen ha valakinek szar az ellete?

Jorik :
Meg egyaltalán mit is tuds rollam? Ja, hogy a fotokon mndig vigyorgok, meg rohogok. Gondolom aszt a reszemet imadod. De, ha viszont engedni latatok a kibaszott Lil' Kleine mogöt levő Jorkin Sholterből egy darabot akkor márr nme is kedvelsz? Csak adig vagyok jó amig ezer wattos mosojom es nicsnek latszólagos problémaim?
Hat köz Garritsen! Te is jo arc vahy!

Szinte égették az eddig szerelmetes fiú szavai és   elméjét teljesen elborította a dühös köd.

Martijn :
Nekem mondod azt, hogy egy szappanbuborékban élek? Tegnap majdnem kinyírtak azért, mert más vagyok!
Lehet! Talán igazad van.
De bennem legalább van annyi tartás, hogy nem bántok senkit feleslegesen és képes vagyok felül emelkedni azon, hogy valaki a tudatlansága és szellemi képességeinek hiánya miatt nem képes normálisan cselekedni. Most mit ártott neked az a szegény lány? Gondolom ő is annyira akarta ezt az egészet, mint te. Semmennyire.
Az pedig, hogy a sztárt látom benned az egy egy hülyeség.
Szóval ennyit erről.
Viszlát Jorik.

Martijn tudta, hogy nem most írta le élete legprecízebb szövegét, de ez érdekelte legkevésbé, mivel igen ideges és csalódott volt.

– A fenébe már. Hülye Jorik. – motyogta és egy duzzogó arc keretein belül kezdett el gondolkodni az elmúlt egy héten.