Kiléptem az ajtón és megpillantottam a barátomat.Annyira csodálkoztam azon, hogy itt van előttem, hogy levegőt is elfelejtettem venni.A szívem szaporán vert, a lábaim remegtek, a szám már kiszáradt.Miután sikerült realizálni a dolgokat, azonnal üdvözlés gyanánt a nyakába ugrottam.
-Annyira hiányoztál!-sírtam el magam.
-Te is nekem Szépségem!De hé, ne sírj!Nincs semmi baj.
-Tudom, de annyira örülök annak, hogy itt vagy.
-Nem számítottál rá igaz?
-Mivel azt mondtad, hogy nem érsz rá, ezért nem.Titkon viszont reménykedtem benne.
Mikor végre leszálltam róla hosszan a szemembe nézett.
-Olyan rég láttam ezt a gyönyörű szempárt!-suttogta halkan a fülembe.Válaszomat meg sem várva azonnal az ajkaimra tapadt.Ez a csók annyira hiányzott már.Levegőhiány miatt muszáj volt elválnunk.Nem hagytam, hogy megint távolság legyen köztünk, ezért azt a kevés távolságot is átszeltem.Ismét könnyezni kezdtem, amint megöleltem.
-Na, Picúr!Nem kell sírni mondtam már.Itt vagyok veled.
-Hiányoztál.
-Te is nekem, de lassan haza kéne menned.
-Miért, te nem jössz?
-Kivettem egy szállodai szobát.Ha szeretnéd attól még hazakísérhetlek.
-Nem kellett volna szobát kivenned.Hozzánk is nyugodtan jöhetsz.
Az egyetem kezdésével párhuzamosan a szüleim segítségével kibéreltünk nekem egy kis házat, ahol jelenleg Lizával élek.
-Hozzád és Lizához?-kérdezte.Nem is említettem neki, hogy elköltöztem.
-Igen.Honnan tudsz róla?Tudtommal nem mondtam ezt neked.
-Kisangyalok megsúgták.-mivel szúros szemekkel néztem rá halkan folytatta.-Na jó, Liza mondta.
-Ti a hátam mögött beszéltetek?
-Csak a te érdekedben.Szerettelek volna meglepni és ő segített nekem.Ha már Kyra ilyen elfoglalt.
-Aranyos volt tőled.Gyere, menjünk haza akkor!
Lionel megfogta a kezem, majd elindultunk.Útközben mindenféle kis dologról beszéltünk, ami csak eszünkbe jutott.Csak mondtuk és mondtuk egymásnak az apró történeteket.Megtárgyaltuk, hogy szerintünk Kyra és Cillessen már rég összejöhettek volna.Párszor randiztak a nyáron, de azóta szinte alig beszélnek.A nővérem azzal foglalkozik hogyan tudná elkerülni Saúlt, Cillessen pedig hát ugye focista ő nagyon elfoglalt.Jasperrel egyébként szoktam beszélni a kapcsolatukról.Ő legszívesebben már lépne Kyra felé szerelmileg, de a testvérem szerelmi csalódása miatt nem meri megtenni.Pedig nagyon is összeillenek.Nehezen értünk haza, mert körülbelül minden 10. méteren elcsattant egy-egy csók.Az ajtónk előtt jöttem rá, hogy elfelejtettem eltenni reggel a kulcsom.Szóval püfölhettem az ajtót.Már 10 perce kopogtam, mikor végre a barátnőm kinyitott.
-Na végre már Liza!-öleltem meg őt.-Legalább 15 perce itt ütögetem az ajtót.
-Fürödtem sajnálom.Hello Lionel!-köszönt a barátomnak angolul.Most jöttem rá miért hallottam annyit angolul beszélni.
-Szia!Örülök a találkozásnak!-nyújtotta a kezét Lionel.
-Én is!De gyertek beljebb!
-Liza lebuktál.-jelentettem ki.
-Merthogy?-nézett rám kérdőn.
-Tudom már, hogy Messivel beszéltél például tegnap is.
-Azt hittem előbb is rájössz.Nem gondoltam volna, hogy nem fordítod le amit beszélek.
Sokáig beszélgettünk még így hármasban.Vacsorára rendeltünk pizzát.Épp fifázni készültünk, mikor csengettek.De nem a pizzafutár volt az...
YOU ARE READING
Hiába a távolság [Lionel Messi FF.]- BEFEJEZETT
FanfictionIgeen megint egy újabb focis sztorival érkeztem.Viszont ez már előre meg van írva.Főszerepet itt most a világ legjobb focistája azaz,Lionel Messi kap. *Egy olyan világba képzeljétek magatokat, ahol Messi és Antonella soha sem találkoztak.* A történe...