Veled maradok örökké

11.

"... majd mi is nyugovóra tértünk."

Aludtunk nyugodtan, majd egyszer csak rámjött a hányhatnék. Nem hiába, bevallom rengeteg ittunk. Nem is tudom, hogy életemben mikor ittam ennyit. Talán most ittam annyi piát, mint még soha. Röviden, jól beb*sztunk. Na de szóval, rámjött a hányhatnék és kimentem a lenti fürdőbe, mert én nem találtam a saját fürdő kulcsát. A wc felett hajoltam, mikor valaki elém nyújt egy pohár vizet.
- Még jó, hogy élsz fiam. - mondta anyám.
- Hát te? - néztem rá.
- Jöttem volna wc-re, de te most éppen használod. - mondta.
- Ohh... Már éppen mentem volna vissza. Gyere csak nyugodtan. - húztam le a wc-t.
- Amúgy hol voltatok, és kivel? Egyáltalán mikor jöttetek haza? - kérdezett.
- Majd elmondom, csak végezd a dolgod. - csuktam be az ajtót.

Kint vártam a nappaliban. Ültem a kanapén, a pohár alját nézve és megpróbáltam visszaemlékezni az estére, hogy tudjak valamit mondani anyámnak.
Kijött a fürdőszobából és leült mellém.  -Szóval... Mondjad csak, hogy mi történt!?
- Hát ugye átjött Harvey a szomszédból. - kezdtem mondani.
- Ki az a Harvey? - kérdezett.
- Most költöztek ide. - adtam neki választ.
- Ja, most már tudom.
- Szóval átjött és... - kezdtem mesélni a storyt - ... Aztán pedig nem tudom, hogy de hazajöttünk. - fejeztem be.
- Huhh... már abban elfáradtam, hogy mondtad.
- Most már mehetek vissza aludni? - kérdeztem.
- Menj csak. - mondta anya.
Felálltam a kanapéról és a szobába mentem aludni. Még mindig émelyegtem, de megpróbáltam úgy elaludni, hogy nem gondolok rá. Sikerült. Nem sokkal később már mélyen aludtam.

~~~Annie (Brook anyja) szemszöge~~~

Az ágy szélén ülök. Nézem a padlót és émelygek. Megint. Kimentem a teraszra, hogy egy kis friss levegőt szívjak, hátha az segít. Álltam, és csak néztem a város fényeit, majd valami megvilágított hátulról. Hátra néztem és a nappaliban fel volt oltva a villany, és valaki bemegy a fürdőbe. Bevallom, megijedtem. Azt hittem, hogy valami rabló van a lakásban, közben pedig csak Brook jött le. Bementem a fürdőbe én is, és vittem a fiamnak egy pohár vizet. A wc felett hajolt és adta ki magából a tegnapi cuccot. Miután végzett ő is, kimentünk a nappaliba megbeszélni a tegnap estét. Elmondta röviden, tömören aztán felment aludni. Én még a kanapén ültem, majd elterültem. Nem tudtam már magammal mit tenni. Nagyon rosszul éreztem magam. Már minden lehető gyógyszert bevettem, annak érdekében, hogy jobban legyek de nem. Nem történt semmi. Legutóbb akkor éreztem ilyet, amikor Brooklynnal voltam terhes. Nem gondolom, hogy most is az lennék. Egyáltalán kitől? Egyszer volt, hogy Adam és én enylegtünk, de abból nem hiszem, hogy lenne valami. Vagy de?
Megint a fürdőbe vettem az irányt. Tudtam, hogy a fiókba van egy terhességi teszt. Előkerestem, majd pedig azt csináltam, amit általában egy terhességi teszttel szoktak csinálni. Mikor végeztem, leraktam a csap mellé, majd a konyhába mentem. Szinte az összes csemege uborkát felfaltam. Tudtam, hogy itt valami nincs rendben. Vissza mentem megnézni az eredményt. Pozitív. Nem hiszem el. Most örüljek vagy ne? Egy olyan embertől van, akitől nem akartam. Tudom, hogy a fiúk örülni fognak neki. Már ha az apját nem ismerheti, legalább lesz két jószívű testvére.

Hajnali négy van. Én még mindig fent vagyok. Nem bírok aludni. Nagyon örülök. Remélem, hogy a fiúknak is ilyen érzésük lesz.
A szemem már kezd le-le csukódni, mikor a fiúk jönnek ki a szobából. Látszik mind a kettőjükön, hogy kicsit többet ittak a kelleténél. Az én fiam.
- Jó reggelt anya! - adott egy puszit Brook.
- Szintén jó reggelt! - köszönt Mikey is.
- Nektek is. - mondtam.
- Te azóta itt fekszel? - állt az ülőalkalmatosság mellé a fiam.
- Igen! - ültem fel.
- Mióta? - érdeklődött Mikey.
- Hát egy kicsit rosszul voltam. - válaszolt Brook.
- Ohh... megértem. - nevetett a fiam barátja. A beszélgetés után felementek a szobába én pedig lent maradtam, hogy az ebédet elkészítsem. Úgy döntöttem, hogy át hívom a szüleim, és minden rokont, egy újévi ebédre. Úgyse jött össze a család az ünnepekkor. Most itt az alkalom, hogy együtt legyünk és, hogy elmondjam. Babát várok. Szóval elkezdtem csinálni az ebédet. Kiabálni nem volt kedvem, így inkább írtam a fiúknak, hogy mi a program mára.

Én: - Át hívtam a nagycsaládot egy ebédre. Ha lehet akkor szedjétek rendbe magatokat és a lakás valamely részét. Köszönöm!❤
Brook: - Okés. Köszi, hogy szóltál.

~~~Brooklyn szemszöge~~~

- Anya írt, hogy ma jön ebédre a család. - mondtam Mikeynak.
- Ma? - kérdezett.
- Igen. Baj?
- Nem. Csak...ugye nem lesz balhé, hogy mások vagyunk? - nézett rám.
- Dehogy. Szinte mindenki tudja. - öleltem át.
- Biztos? - nézett boci szemekkel.
- Nem hiszel nekem? - hagytam abba az ölelését.
- Neked mindig hiszek. - mondta, majd pedig az ajkát az én ajkamra tapasztotta. Levegő hiány miatt szétváltunk.
- Na akkor beszéljük meg, hogy ki mit csináljon. - mondtam - Legyen az, hogy én megcsinálom a nappalit, te addig a szobát és ha valamelyikünk hamarabb végez, az segít a másiknak, vagy anyának. Oké?
- Nekem jó. - mondta a szerelmem.
- Akkor kezdjük. - pattantam fel az ágyból. Elkezdtünk felöltözni, majd pedig mindenki ment a dolgára. Én természetesen takarítás közben, nem tudtam mellőzni az éneklést. Anya persze ezt mind hallotta.
- Fiam! Neked nagyon jó hangod van. - mondta anya.
- Na persze! Te is tudsz ám hazudni. - nevettem.
- De komolyan mondom. El kéne menned egy tehetségkutatóba. Vagy pedig egy zenei iskolába. - jött oda hozzám.
- Majd még meglátjuk. - komolyodtam meg.
- Na jólvan. Ahogyan te szeretnéd. - mondta - Egyébként mindjárt kész az ebéd, és a vendégek is mindjárt itt lesznek.
- Okés. Szólok Mikeynak. - mentem fel a szobába.
Ahogyan benyitottam a szobába, azt láttam, hogy a füzeteim hátulját és a naplóm olvassa. Megállt bennem a lélek.
- Te mit csinálsz? - álltam meg az ajtóban.
- Hát olvasom, hogy miket írkálsz rólam. - mosolyodott el. Én csak állok az ajtóban és nézek magam elé. Az a gondolat futott át bennem, hogy "Jézusom...hol lehet itt minél jobban elbújni?"
- Gyere már ide! - mosolyodott el és közeledett felém - Olyan aranyos vagy. - nyomott puszit az arcomra. Ebben a pillanatban anya kiabált fel, hogy itt vannak a vendégek. Lementünk és üdvözöltük őket. Nagyi szokás szerint, megcsípkedte az arcom, akárcsak a többi nagyszülő. Eljöttek az unokatesóim is. Ők ikrek. Két iker fiú. Remélem, hogy jól fogják fogadni ezt a Mikeys dolgot. Mármint, hogy én és Mikey együtt vagyunk. Rajtuk kívül szinte az egész család eljött, pár emberen kívül. Először egy olyan Welcome drink szerűséget ivott mindenki, majd pedig a nappaliba leültünk. Beszélgettünk a fa körül. Igen. A karácsonyfa még mindig áll, körülbelül egy hónapja. Anya döntött úgy, hogy nem szedi le azért, hogy a vacsinál meglegyen a hangulat. Mindenki átadta mindenkinek az ajándékokat. Anya most furcsa volt. Általában olyan nagy ajándékkal állít elő, de most csak kis apróságot kapott mindenki. Nem mintha nagy gond lenne.
Ajándék osztás után, leültünk az asztal köré és anya feltálalta az ebédet, majd mondott egy kis beszédet a múltról. Arról, hogy mi történt az egész családdal és szeretné, hogy ezentúl jobb legyen meg stb. Tudjátok. Csak ilyen átlagos duma. Na mindegy.
A beszédét ezzel a mondattal fejezte be:
- Utoljára csak egy dolgot hagytam. - mondta - Remélem, hogy fog tetszeni nektek, az egész családnak ez a kis ajándék.
- Micsoda? - kérdeztük Mikeyval.
- Anya, Apa... Unokátok lesz. Brook... Te pedig nagytesó leszel. - kezdett el sírni, de közben mosolygott. Ahogyan kimondta ezt a mondatot, azonnal felálltam, a széket feldöntvén és az asztal másik oldalára siettem, majd pedig átölelem anyut. A nagyszüleim is jöttek ölelkezni. A rokonok pedig tapsoltak és sírtak velünk együtt az örömtől.
- És szabad tudni, hogy hány hónapos? - kérdezte a nagynéném.
- Körülbelül olyan egy-másfél hónapos lehet. - törölte le nőiesen a könnyeket a szeméről.
- Hát nagyon gartulál az egész család! Jól mondom? - állt fel a keresztapám - Akkor a babára! - emelte meg poharát.
- A babára! - emeltük meg mi is egyszerre a poharunkat.
Az ebéd hangulatos volt. Örültem, hogy nagytesó lehetek. Igaz, lesz egy kis korkülönbség köztem és a húgom/öcsém között, de mit számít az. Szeretni fogom, és remélem, hogy Mikey is fogja őt szeretni. Életem legszebb, legjobb ajándéka! Nem is kérhetnék ettől jobbat.

Sziasztok! Itt is lenne a 11. rész. Remélem, hogy tetszett és ha igen akkor kérlek jelezzétek nekem. (Komi, vote) További szép napot!❤🙈
Kérdés: A kövi részben benne legyenek a fiúk ( Andy, Rye, Jack) vagy ne?