Wings -BTS-

J-Hope

Michellenek, hogy higgye el, az álmok másféleképpen is megvalósíthatóak! :)

A repülő lassan elindult, aztán rázkódva emelkedni kezdett. Egy kéz fonódott az enyémre és szorosan markolta azt. Olyan szorosan, hogy láttam, ahogy egyre elfehérednek az ujjaim és olyan érzésem volt, mintha apró hangyák szurkálnának.

-Öhm, Suga-fordultam felé.-Ez fáj!-nyögtem ki. Suga becsukott szemmel kapaszkodott egyik kezével az enyémbe, a másikkal pedig a karfába. A repülő már majdnem egy perce felszállt és egyenesbe jött, de ő még mindig elzárta a vérkeringésemet.-Yoongi-próbálkoztam megint. Semmi reakció.-Valaki! Segítsen!-nyögtem, mire RapMon előrehajolt és lekevert egyet Sugának kiszabadítva szegény kezemet a szorításból.

-Áú!-kiáltott fel.-Ez fáj!-fordult Nam-joon felé dühösen.

-Nyugodjál már le! Már felszálltunk!-mondta RM.

-Igen?-nézett ki az ablakon Suga.-Oh, tényleg! Nézd Hoseok, repülünk!-vigyorgott.

-Wáú!-forgattam a szemeimet. Körülnéztem a vip részlegen, ahol csak mi voltunk és unottan fedeztem fel, hogy semmi érdekes nincs itt. Újabb unalmas órák várnak ránk, amit valahogy ki kell bírnunk.

-Mikor érünk Európába?-kérdezte valahonnan Jungkook.

-Majd csak holnap délutánra-válaszolta RapMon.

-Unalmaaas-fordult hátra V, akinek a szájából egy nyalóka lógott ki.

-Ez van, viseld el!-vont vállat mellette Jin.

-Te is unalmas vagy!-vágta hozzá V.

-Héj! Akkor minek ültél mellém?-fonta keresztbe a karját Jin.

-Át is ülök!-felelte sértődötten és átült egy üres helyre, aztán bedugta a fülhallgatóit és többet nem szólalt meg. Eközben nyílt az osztályokat elválasztó ajtó és egy fiatal stewardess lépett be rajta. Egyből ki lehet szúrni, hogy nem koreai, hanem valószínűleg európai a csaj, és mint a többivel, vele is csak angolul lehet majd kommunikálni, ami annyit tesz, hogy leadjuk Namjoonnak a rendeléseket és ő majd megoldja.

-Én egy colát kérek-fordultam egyből RM felé.

-Én hambiiit!-vette ki a füleseket egy pillanatra V, aztán vissza is tette.

-Én...-kezdte volna Jimin, de a csaj megszólalt.

-Annyeong haseyo-hajolt meg illedelmesen.

-Őőőő-néztünk rá mind értetlenül.

-Te tudni beszélni koreait?-fordult előre Suga.

-Igen, én tudok beszélni koreaiul-mosolygott a lány. Hosszú barna haja volt, ami selymesen omlott a hátára, és amit egy csattal fogott hátra. Zöld szeme csillogott a lemenő napfényben és egyszerűen ő... ő, gyönyörű volt.-Mit hozhatok?-nézett egyenesen rám, amitől fülig vörösödtem. Gyerünk J-Hope, te egy idol vagy, te egy remek srác vagy, nehogy lefagyj itt az ég szerelmére!

-Egy kis vizet, kérlek-nyögtem ki.

-Jól érzi magát?-kérdezte aggódva, amitől méginkább elszégyelltem magam.

-Igen, hogyne.

-Kérek egy nyalókát!-ordította V az utolsó ülésről.-Almásat-tette hozzá.-Ja és egy hambit is!

Mindenki leadta a rendelését, aztán a lány sietve távozott.

-Milyen édes volt-nézett utána Junkook.

-És tudta beszélni a nyelvünket-folytatta az ábrándozást Jimin.

-És olyan aranyosan mosolygott-csatlakozott Jin is.