Ismerkedés önmagammal

5.Rész

Az egyik oldalon Marcus a másikon Martinus szállt ki. Nem akartam hinni a szememnek. Ott álltak elöttem, teljes életnagyságban. Ekkor oda jöttek hozzám.

-Szia! Tinus vagyok ő pedig a bátyám Mac. Téged hogy hívnak?

-Öö... Sziasztok! Izé... Én.. Jázi vagyok. -Böktem ki végre egy viszonylag értelmes mondatot .

Ekkor Mac felnevetet majd odajött hozzám és atkarolta a vállam.

-Hallotál már rólunk ugye?

-Igen.

-Nyugi nem fogunk megenni.- majd odabajolt a fülemhez és alig hallhatóan belesugta: -Jól áll ha zavarba jössz!

Éreztem ahogy pír szökik az arcomra. Erre ő újra felnevetet.

-Na menjünk a kocsihoz!-szólalt meg Martinus majd az egyik bőröndömet elvette tőlem. Én is még akartam indulni ám ekkor Marcus meg a másikat vette el. Így nekem csak a hátizsák maradt.

A csomagokat beraktuk a csomagtartóba.

Kiderült, hogy Anne Bálint barátnője. Ő itt él . Náluk fognak aludni . Nikiék a vendégszobában és Bálint Annevel.

-És én hol alszok?

-Nálunk . - mondta Martinus.

-Bocsi de csak így tudtuk megoldani. - Mondta sajnálkozóan Bálint.

-Nem baj.

-Gyerekek indulhatunk?-Kiabált ki Kijel Erik a fiúk apja a kocsiból.

-Igen jövünk már.

Beszáltunk a kocsiba ahol hátul egy kislány is ült.

-Szia én Emma vagyok a huguk.-nyujtotta felém a kezét. Milyen illedelmes és aranyos, gondoltam magamban.

-Nagyon örvendek! Jázmin!

Ekkor a Erik is hátra fordult.

-Szia én Kijel Erik vagyok a fiúk apja. Örülünk hogy itt vagy!

-Én is örülök, hogy itt lehetek.

Maj elindultunk. Az út viszonylag csöndben telet amíg meg nem álltunk egy gyönyörű ház elött.

Én csak szájtátva bámultam a nagy építményre amikor azon kaptam magam, hogy Marcus szólongat.Már mindenki bent volt a házban csak mi ketten ültünk a kocsiban.

-Máris sikerült lenyűgözni?

-Mi az hogy! Mac ez egy álom ház!

-Azért ne essél túlzásokba, hisz még szinte semmit nem láttál.

-Hidd el nem szoktam!

Mosolyogtam rá. Neki is mély gödröcskék jelentek meg arcán. Teljesen megbabonáztak. Szemem áttévedt gyönyörű zöld szemére. Sütött belőle a szeretet és a megség. Mélyen a szemembe fúrta tekintetét. Nem bírtam tovább, pír szökött az arcomra. Gyorsan elkaptam a tekintetem és lehajtottam a fejem.

-Ne fordulj el! Nagyon aranyos vagy amikor elpirulsz!-nyult az a
állam alé, majd maga felé fordította a fejem .

-Ideje lenne a többiek után menni, kíváncsi vagyok a házra belülről is. -kaptam észbe, mire ő zavartan kapta el kezét az államtól, amit eddig ott pihentetett, és a tarkóját kezte el vakargatni.

-Igazad van, gyere! -fogta meg a csuklómat, majd már rángatott is ki az autóból.

A csomagjaimat már Erikék bevitték, ezért egyenesen a házba szaladtunk. Neem kellett csalódnom benne, ugyan olyan gyönyörű volt belülről mint kívülről. Bent már mindenki ránk várt.

A levegőn érezhető volt hogy kissé kellemetlen beszélgetésben lesz részünk hamarosan. A fiúk Anyja szólalt meg először.

-Szia Jázi én Erika vagyok!

-Csókolom.

-Ohh ne butáskodj, nyugodtan tehetsz, nem vagyok még olyan öreg!-nevetett fel kedvesen.

-Rendben . Köszönöm szépen.

- Jázi nagy baj lenne ha egy 2 hétig még Marcus szobájában kéne aludnod, mivel a vendéglátó a épp átalakítás alatt van. Természetesen vittünk be egy kanapét hogy ne keljen egy ágyban lennetek .

-Nekem tökéletes, köszönöm hogy befogadtatok erre az időre.

-Na ifjúság tessék felfáradni!- Utasította Erik.

Felére egy rendezett fiúszobát találtam, aminek jellegzetes Mac illata volt. Egyszerüen imádom ezt az illatot, olyan nyugtató hatással van rám.

Ahogy ott álltam hirtelen átkarolt valaki hátulról és szorosan magához ölelt. Fejét vállamon pihentette . Nagon jó érzés volt, biztonság érzetét nyújtott. Lassan megfordultam majd visszaöleltem. Nem tudom mennyi ideig állhatunk ott de nagyon élveztem. Eltávolodva tőle mosojgós arcával találtam szembe magam.....

TO BE CONTUNIE....
Itt az új rész, remélem tetszik. Tudom hogy rég nem volt rész , de mentségére szóljon mostmár túl vagyok a központin. Nekem egész jól sikerült, nehezére számítottam. Nektek hogy ment? Hamarosan hozom a következő részt!

Puszi:Nasi❤️