Visszatérés

10

Tízkor keltem. Elmentem a fürdőmbe fogat mostam megcsináltam a hajam. Felül hátra fontam és a többit egy kontyban hozzáfogtam. Igen, nagyon szeretem a fonatokat. Lementem Susan az asztalnál itta a kávéját.

- Jó reggelt! – köszöntöttem.

- Neked is. Csináltam kávét. – mutatott a kávéfőzőre.

A napom már is jól indul. Kávé, amit nekem főztek. Anyuék sosem hagyták, hogy kávézzak, mert szerintük az kihatott volna az edzésemre. De most már nincsenek edzések így nyugodtan kávézhatok.

- Mit terveztél mára? – érdeklődött Susan.

- Este Dasyvel megyünk egy buliba. – mondtam a kávémat szürcsölve.

- Ez remek! Őszintén azt hittem, hogy az egész nyaradat a szobádban kuksolva fogod tölteni. – mondta látszólag megkönnyebbülve.

Örülök, hogy ennyi reményt fűzött hozzám.

- Már eddig is eljártam. – mondom, mert ez az igazság.

- De nem buliba. – mondja egyszerűen majd felállt és betette a mosogatóba a bögréjét. Ezzel lezárva a beszélgetést.

Én mindig is sokszor jártam bulikba. A többi verseny mászóval ellentétben. Apámék mindig azt mondták csak akkor versenyezzek, ha jól esik. Ezért szinte minden szombat estémet házibulikban töltöttem.

A telefonom jelzett. Üzim jött.

Mike: Szia! Ma lesz, egy buli jössz?

Én: Igen Dasyval megyek.

Mike: akkor ott tali és vigyázz, mert bemagoltam az összes jelet.

Én: hú de nagyon félek.

Mike: van is mitől.

Felmentem a szobámba és sorit néztem.

A telóm megint csipogott.

Dasy: 9-kor felveszünk a házatok előtt. A címed megírnád?

Én: Santa Rosa 27

Ahhoz hogy ezt letudjam írni neki ki, kellet mennem, megnézni a házszámot.

Dasy: Csinos légy! ;)

Én: Ne felejts a tervünket.

Dasy: Milyen tervet?

Én: Azt, hogy beszélgetned kell Nicoval aztán meg felszedned.

Dasy: Na de ahhoz meg kell, hogy legyen köztünk a szikra.

Én: Már az erdő is ég tőletek.

Dasy: A parton leszünk, ne vegyél magas sarkút.

Én: Kösz az infót! Na, megyek készülődni.

Dasy: Csaó!

Fél kilenc van. Letusolok. A hajamat kibontom, az egyik oldalon felfonom. Felveszem a ruhát, amit tegnap vettünk és mellé a fekete vans-emet a gumis bokarögzítőm fölé. Egy enyhe sminket teszek fel. Telefont nem viszek, mert nincs hová tennem. Lemegyek. A füzetbe beírom, hogy hová megyek, és mikor indulok. A tegnapi haza érkezésemet elfelejtettem beírni. Upsz. Be írom 3 óra.

- Úgy egy fél óra múlva elmegyek. – mondja Susan Bólintok..

- Szia. – köszönök el