Fanfiction fordítás: Az a három szó (Those Five Words)

30. fejezet

A fordítás az író, Damn you Kylie engedélyével történik!

Az eredeti történetet itt találjátok: https://www.fanfiction.net/s/11706049/30/Those-Five-Words

NÉGYES

- Szia, Apa – köszönök, ahogy belépek az irodájába.

- Szia! Gondolkodtál rajta, hogy mit teszel Trisszel?

- Ma este magammal viszem a félelemutazásomba. Gondolod, hogy ez úgy fog kinézni, mintha kivételeznék vele? Úgy értem, látni fogja a félelemutazást a többiek előtt.

- Ha kicsit is hasonlít az anyjára, akkor nem hiszem.

- Hogy érted? Honnan ismered az anyját?

- Natalie Bátor volt. Azt pletykálták, hogy Elfajzott. Az anyja vezető volt, és úgy gondolták, jobb lesz, ha elmenekül. Titokban randizott Andrew Priorrel, ez még azelőtt volt, hogy Jeanine átvette a Műveltek vezetését. A Műveltek vezetője megpróbálta felhasználni az Elfajzottakat tesztalanyként. Natalie anyja aggódott, és meggyőzte őket, hogy váltsanak csoportot, és menjenek az Önfeláldozókhoz. Ezért nem hagyom, hogy Jeanine lássa a szimulációink eredményeit, nem bízom benne. Így túl könnyen látnák a szimulációinkból, hogy ki az Elfajzott. Nem fogom laborpatkányoknak küldeni a tagjainkat azokhoz a Művelt tudósokhoz.

- Szóval, nagyon is lehetséges, hogy Tris Elfajzott, akárcsak az anyja, így nem fogsz neki több előnyt adni, mint amennyi amúgy is van.

- Azt hiszem, erre még nem gondoltam.

- Szerintem te csak megpróbálod megtalálni a módját, hogy elmondd neki a titkaidat – mondja Apa.

- Igen és nem. Őszintének kell lennem vele. Tudom. Csak nem tudom, hogy fogom kezelni a reakcióját. Nem értek ezekhez a lányos dolgokhoz. Annyira zavarosak – mondom.

Apa csak nevet ezen.

- Ezért szeretjük őket. Lenyelnek minket, kiköpnek, és mi mégis mindig visszamegyünk. Lefogadom, hogy ha megértenénk őket, fele ennyire sem bűvölnének el minket.

- Kérhetek egy szívességet?

- Attól függ.

- Lemennél, és foglalkoznál a csoportváltók családjaival helyettem? Tényleg nem akarok találkozni Trisszel.

- Oké, de tartozol nekem. Szerintem, ha véget ér a beavatás, elviszed az öcsédet és a húgodat hétvégére, hogy anyád és én pihenhessünk.

- Megegyeztünk. Köszönöm, Apa.

TRIS

Christinával, Willel és Marlene-nel ülök az ebédlőben. Egész nap nem láttam Négyest. A tegnap után nagyon sok kérdésem van. Ráadásul megdöbbentem, amikor ma rájöttem, hogy Anya Bátor volt. Soha nem gondoltam volna. Mindig úgy látszott, mint aki Önfeláldozónak született.

Uriah, Zeke és Shauna jön be és ül le. Mindenki jó hangulatban van. A csoportváltók azért, mert láttak valakit otthonról, a Bátornak születettek pedig, nos úgy tűnik, ők mindig jó hangulatban vannak. Olyan helyen nőttek fel, ahol jól érezhették magukat. Elgondolkodok, milyen lett volna az életem, ha a Bátrakhoz születek. Akartam volna csoportot váltani? Vagy ismertem volna Négyes fiatalkoromban?

- Készen állsz a rangsorra? – kérdezi Uriah.

Csak vállat vonok. Annyira ideges vagyok. Legalább nem tudnak kidobni, de az első tízben akarok végezni a beavatás végén. Nem hiszem, hogy élvezném a munkát a nyugdíjas faluban, túl sokáig segítettem másokon az Önfeláldozóknál. Ráadásul újra megmérettetsz, ha nem vagy az első tízben.