A Véletlen Végítélet című könyv harmadik része. A történet magában olvasva is érthető.
Bűneink megint nyakig másznak a pácba. Végre megismerkedhetünk mindannyiuk foglalkozásával, mindennapi dolgaival és végig követhetjük, ahogy a túlvilági bukottak...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Miután sikerült eldöntenünk, hogy itt maradunk ebédre, mind készülődni kezdtünk, hogy átmenjünk a Bukottak palotájába. Viszont a készülődés csak addig tartott, amíg Superbia meg nem zavart minket benne. Kezében egy muffint tartva.
- Ennek teljesen olyan íze van, mint a pálinkámnak! - Mondja, ahogy megint beleharap a sütibe.
- Azonnal adsz nekem is! A magyar sosem engedi, hogy a piájához nyúljunk! - Ugrik a sütis tálcához Avaritia és lekap róla egy muffint. Példáját pusztán kíváncsiságból követem. Én is meglepődök, mikor beleharapok a süteménybe és annak tényleg olyan íze van, mintha az italt innám.
- Azta! Ki csinálta ezt? Nagyon finom lett! - Mondja mosolyogva Invidia, mire Lucifer a vele szemben álló angyalra mutat.
- Azazel! És ez még semmi! Minden létező ízt úgy össze tud illeszteni, hogy sütés után is kiérzed az ízük és nem akarsz hányni tőle. - A megjegyzésre a férfi egyszerűen fintorog egyet. Gondolom nem szereti, ha Lucifer az elfoglaltságairól fecseg.
- De, ha Azazel ilyen jól süt, akkor minek jár a tanfolyamra? - Értetlenkedik Luxuria a negyedik muffint magába tolva.
- Valakinek tartani is kell! - Fonja össze maga előtt a karjait az említett angyal.
- Te vagy a tanár? - Pislog nagyokat Acedia is.
- Bizony ő! Nála jobb cukrászt keresve sem találsz! - Biccent határozottan Lucifer.
- Ezt aláírom! Az a puding anno négyszáz éve. Mesés volt. - Jegyzi meg Gula elismerően.
- Az egy rosszabb napom volt! - Vonja meg a vállát Azazel. Erre kuncogni kezdek. Vicces látni, hogy milyen kellemetlen ez a helyzet az angyalnak.
- Be kellene neveznünk a "Muffin háborúba"! - Javasolja lelkesen Avaritia.
- Ugye nem csak azért mondod, hogy bevételt szerezz? - Néz rá szúrós szemekkel a magyar, mire a fiú vigyorogni kezd.
- Persze, hogy azért! Három kör muffin sütés neki semmi. Nekem meg pénz! - Mondja elégedetten, mellette viszont Lucifer rázni kezdi a fejét.
- Azt megunná! Nem szeret egymás után kétszer egyforma sütit sütni. A muffin meg különben sem kihívás neki.
- Megjegyezném, hogy nem is szeretek annyira muffint sütni, de az az üveg pálinka eléggé lehatárolta a felhasználhatósági skálát. Főleg, mivel semmi kedvem se volt hozzá, hogy ti csak bámuljatok engem az egész tanfolyamon. Egy muffint még a leggyengébb tagunk is meg tud sütni. - Forgatja meg szemeit az angyal, most becsatlakozva a beszélgetésbe. A kapzsiság bűnének arcán láthatóan kiül a csalódottság.
- Akkor nevezzük be inkább a "Britt sütimester"-be! - Szólal meg hirtelen Invidia, amivel eléri, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. - Ott nem kell egymás után kétszer egyfajta sütit sütni és nagyobb a kihívás. Nem mellesleg tovább tart és nagyobb bevételed lesz. - Mosolyog az oroszra.
- Mondtam már, hogy imádom az ilyen ötleteidet? - Öleli meg boldogan a kapzsiság a féltékenységet, aki fülig pirul, amin megint kuncognom kell és most Feliciano is csatlakozik hozzám.
- Nem mondtad, de köszönöm! - Vakarja meg a lány a nyakát.
- Az a verseny a ti világotokban van, ugye? Ha Azazel megy, akkor megyek én is! Látni akarom, ahogy megnyeri! - Ugrál lelkesen a bukottak vezére. Mire az összes bűn elkezdi tervezgetni, hogy hogyan lehetne az angyalt benevezni a versenyre.
- Miért érzem úgy, hogy nekem nincs beleszólásom ebbe a dologba? - Áll mellém Azazel és kicsit unott arcot vág.
- Mert nincs is! Nem hiszem, hogy megkérdezik akarsz-e versenyezni. Viszont részemről rendben van, amíg ők intézik a dolgaid. - Mondom, miközben figyelem a lelkesen tervezgető csapatot.
- Egy kis terepváltás nem ártana! - Gondolkodik el mellettem a férfi. Már éppen válaszolnék neki, mikor a bűnök felém fordulnak és egyszerre elkezdenek nekem beszélni. Egy ideig hagyom a dolgot, hátha rájönnek, hogy semmit sem értek a szavaikból, amíg egyszerre locsognak, de tévednem kell. Ezek nem veszik észre a nyilvánvalót.
- Egyszerre csak egy! Nem értem mit akartok! - Tapsolok egyet, mikor már kezdenek az idegeimen táncolni.
- Ugye, megengeded, hogy benevezzük a versenyre! - Szólal meg Avaritia. A mondat inkább hangzott valami felszólításnak, mint kérésnek. Fújok egy nagyot, majd Azazelhez fordulok.
- Mint látod nekem sincs választási lehetőségem. Ha nemet mondok ezek képesek lesznek nekem felforgatni az egész túlvilágot. - Rázom meg a fejem, mire az orosz nevetni kezd.
- Arra mérget vehetsz! - Bólogat hevesen.
- Azt meg se kérdezitek, én akarok-e menni? - Néz végig rajtuk Azazel, de senki sem válaszol. Jobban mondva nem kap időt válaszolni, mivel Lucifer azonnal a férfi mellett terem és hátba vágja.
- Jó vicc volt, Azazel! Viszont mind tisztában vagyunk vele, hogy nem tudsz ellenállni a kihívásnak! - Vigyorog arcába a bukottak királya, az angyal viszont válaszul csak megforgatja a szemeit.
- Megyek és előkészítem az ebédet. - Mondja és azzal otthagy minket. Lucifer arcán elégedett vigyor ül, ellenben a bűnökkel.
- Nem akar versenyezni! Oda a pénzem! - Siránkozik Avaritia.
- Belement! - Vigyorog a csapatra a bukottak királya. - Ismerem, mint a tenyerem! Olyankor hagy faképnél, ha beleegyezik a hülyeségeimbe, ahogy ő nevezi. - Magyarázza lelkesen, amivel eléri, hogy a bűnök is megint lelkesek legyenek.
- Szóval engeded, Inferno? - Néz rám kérlelőn mind a nyolc jómadár, sőt még Feliciano is beáll közéjük. Pusztán mert sütit akar enni.
- Amíg gondoskodtok róla, hogy minden rendben legyen vele és a műsorok idején figyeltek Luciferre helyette, addig áldásom a dologra. Egy kis szórakozás nektek is kijár. Viszont, ha bármit is elrontotok olyan bűntetést fogok nektek kitalálni, hogy azt megemlegetitek. Értettétek? - Tekintetem mindannyiukon végigjár, amíg ezt mondom. Arcukon széles vigyor ül, mielőtt megszólalnának egyszerre, akár egy kórus.
- Értettük, főnök! - Már most érzem, hogy megint olyanba mentem bele, amibe nem kellett volna, de hát mostanában, amúgy is eseménydús az élet. "Még egy kalamajka ide, vagy oda, már igazán nem számít!", hogy Felicianot idézzem.
------------------------------------------------------ Folytatása következik, úgyhogy figyeljetek, ha érdekel a sztori 😃
