Szeptember az új kezdett

127 4 0
                                    

Reggel az ébresztőm éles hangjára riadtam fel, amit nagy nehezen lenyomtam , majd az órára néztem 6:50 volt.

-Ahhhhhj nem akarok menni.
Nagy morgolódásomban kimásztam az ágyamból és kicsoszogtam a fürdőben.  Fogat mostam , mosdottam és kifésültem a hajamat , majd vissza mentem a szobámba . Ott álltam a szekrényem előtt és valami értelmes ruhadarabot kerestem. Mikor megtaláltam a tökéletes ruhadarabot büszkén a tükör előtt állva nézegettem magam . Egy kék szakadt farmer , fehér Levises póló és egy fehér Vans cipőt viseltem. Mivel még jó idő volt , és hét ágra sütött a nap így úgy véltem, hogy nem kell semmi más a napszemüvegemen kívül amit a fejem tetejére tettem. Le bicegtem a lépcsőn ahol már Roza várt a reggelivel és a kv-val.
- Jó reggelt. Köszöntem rá kedvesen.
- Jó reggelt kicsim , na izgulsz már? Mosolygott rám.
- Miért kéne? Vontam fel a szemöldökömet.
- Tudod új nap , új iskola , új barátok. Még szélesebben mosolygott, azt hiszem ő jobban őrült és izgult mint én.
- Nem izgulok ez csak egy új iskola ahol befejezhetem az elhalasztott évemet, nem nagy dolog. Feleltem lázán.
Valahogy nem izgultam  csak abban  reménykedtem, hogy nem fog kiderülni a múltam és nem kellesz majd a tolókocsival suliba mennem. Biztosra veszem , hogy akkor sokan sajnálkoznának és megvetnének nekem pedig ez nem kell. Miután megreggeliztünk elindultunk a kocsival az iskolához útközben betettem a füles és zenét hallgattam, mikor megérkeztünk iskolások tömege álltak már a parkolóban, mindenki -beszélgetett és várták egymást a barátok. Mikor kiszálltam a kocsiból a napszemüvegemet a szememre helyeztem és elkezdtem Roza mellett sétálni. Éreztem a tömeg tekintetét magamon gondolom feltűnt nekik , hogy én vagyok az új lány végül is annyira rendes voltam , hogy még a napszemüvegemet se vettem le de az egyik fülemben a füles is  benne volt. Besétáltunk az iskolába majd fel az első emeletre az igazgató iroda előtt Roza fére intett.
- Vedd  le a szemüvegedett és a fülest is vedd ki a füledből. Parancsolt rám.
- Rendben . Forgattam a szememet és a szemüveget a pólómba tűztem a fülest pedig a zsebembe vágtam, majd kopogtunk.
- Szabad. Szolt ki egy lágy női hang az ajtók mögül.
- Miben segíthetek? Mosolygott ránk szimpatikusan.
- Az igazgatóhoz jöttünk. Felelte Roza izgatottan.
- Arra  téssek.  Intett kedvesen az ajtó felé. Kopogtunk majd egy érces férfi hang behívott minket. Mikor be értünk az asztalon mappák és iratok  hegyei lapultak. Az igazgató pedig egy aktát olvasott és csak akkor nézzet fel az akta mögül mikor az asztala előtt álltunk.
- Foglaljanak helyett , Miben segíthetek? Tessekelt  kedvesen a székre minket. Roza megköszörülte a torkát majd válszolt.
- Ő itt  Nicole Bekett. Már beszeltem önnel.
- Igen már emlékszem.  Szóval nálunk fogod letenni az utolsó évedett.  Tudok mindenről és igyekszünk minnel diszkrétebben kezelni a dolgokat . Ha bármi gond van csak szólj és akár kulcsot is kaphatsz a lifthez.
- Nem köszönöm az túl  feltűnő lenne. Húztam féloldalra a számat. Mikor megbeszéltük a dolgokat és kitöltöttük a papirokat elköszöntem Rozától és elindultam megkeresni a termemet . A 325-s terem volt az, mikor az ajtóhoz közelítettem zajongást hallatszott, biztosan nem ez a legjobb osztály ebben biztos vagyok . Mikor beléptem a teremben mindenkinek a szeme rám meredt, de én csak egy üres helyett kerestem lehetőleg hátul és minnél messzebb a tanár szeme elől. Sétáltam a padok között, de minden tekintett magamon éreztem, mint ha én lennék az új préda és majd mindenki engem akar kipécézni. Mikor hátulra értem tálaltam egy üres padot ahova egyből be is ültem, majd a fülest a fülembe dugtam és elkezdtem zenét hallgatni. Előre bámultam az első sorban , hogy felmérjem a terepet , de egyszer csak egy magas , fekete hajú, szürke szemű, izmos srác ült mellém  félé kaptam a tekintettem és kihúztam a fülest a fülemből.
- Szia. Köszönt rám mosolyogva .
- Helló. Biccentettem oda neki.
- Kevin vagyok. Nyújtotta a kezét felem . És téged hogy hívnak? Kérdezte furcsa tekintettel és fürkészni kezdte az arcomat.
- Nicole . Ráztam vele kezet.
- Szóval új vagy . És honnan jöttél?
- Bostonból.
-  Boston a jó öreg sportok városa.  Nevetett fel . - Szóval mit sportoltál? Kérdezte csillogó szemekkel.
- Miből gondolod , hogy sportoltam ? Húztam fel a szemöldökömet.
- Hát az alakod azt sugallja sportolsz . Vigyorgott rám széles mosollyal. Éppen szólásra nyitottam volna a számat, de ekkor lépet be egy középkorú, fekete hajú, közepes magasságú nő a teremben . Az asztalhoz sétált és megköszörülte a torkát.
- Khm csend legyen  a nevem Misis Techman. És én vagyok az új osztályfőnökötök.  Úgy, hogy foglaljátok  el a helyeteket és mutatkozhatok be.
Mindenki leült  és mindenki bemutatkozott elmondta mindenki , hogy mit szeret csinálni, kedvenc tantárgy stb, a szokásos  sablon szöveg mikor rám került a sor csak a nevemet mondtam el neki semmi többet. Természetesen mindenki engem bámult és azt hiszem talán az egyik lány elmormolt  a barátnőjének azt, hogy mekkora egy bunkónak tűnök, amin én csak  feléjük fordultam és mosolyogtam . Éppen kicsengettek és én Kevinnel  indultam volna  kifelé , de Misis Techman magához hívott így intettem Kevinnek , hogy mehet  nyugodtan.
- Szóval halasztottál miért?Ha szabad kérdeznem. Kérdezte ridegen.
- Családi okok miatt. Válaszoltam ugyan olyan ridegül mint ahogyan ő is kérdezte. Nem akartam az orrára kötni a dolgot elég ha az igazgató tudja és kész.
- Jobbnak vélném ha az első padban ülnél  Lara mellé ő az egyik kitűnő tanulom és úgy velem sokat tudna neked segíteni.  Itt már valamivel kedvesebb volt a hangja és én csak bólintottam. Kisétáltam a teremből és ahogyan sétáltam a folyósokon láttam, hogy ez az iskola is eléggé nagy reményeket szentel a futásnak, csak bámultam a képeket és legbelül csak mosolyogtam , ha a Bostoniak ellen akarnak indulni édes kevesek lesznek, az edzőnk brutálisan jó futó volt és minket is  azzá tett. Mikor ki bámészkodtam magamat az ebédlő felé vettem az irányt hát ha tálalok valami értelmes enni valót.  Ahogyan be értem a hangos zavar  egyből megcsapta a fülemet és mindenki a saját közegéhez ült.  Haladtam  az asztalok között és mindenkit bemértem egyből tudtam ki kihez tartozik. Az első nagy körnél ültek a " menők ", majd a  sportolók, a stréberek , gótok, és az amolyan  " for ever alone" emberkék.  Az egyik asztalnál Kevin mély hangját halottam és közben magához intett , oda sétáltam majd lehuppantam mellé.
-

Te nem eszel ? Kérdezte érdeklődve.
- Nem , nem  vagyok éhes. Feleltem unottan .
- Szóval mit akart Techman? Kérdezte érdeklődően.
- Csak annyit , hogy üljek előre valami Lara nevezetű lányhoz.  Tudsz róla valamit? Nézzet rám és  az egyik kezet előre nyújtotta majd egy szőke hajú, barna szemű lányra mutatott aki elől ült a menők között és vígan beszélgetett a barátaival.
- Ő az. Felelte vidáman. 
- Szóval nagy menő? Tedtem  a kezemet idézőjelben amire csak Kevin felnevetett.
- Nem ő abszolút nem olyan . Rendes , kedves, segít bárhol bármikor és az egyik legjobb tanulója az iskolának. Ahogyan beszélt a lányról én úgy mértem  végig.
- És utálja a sportot. Ahogyan ezt kimondta felnevettem .
- Most mi az Nicole ? Nézzet rám Kevin furcsán .
- Semmi de egy strébertől mit vártál, hogy majd egy sport rajongó lesz ? Kérdeztem gúnyosan.  Kevin csak vállat vont és evett tovább majd végig mertem öt is , és hát eléggé izmos volt így gondoltam focizott.
- Te focizol? Kérdeztem érdeklődően.
- Fociztam most szüneten vagyok a vállam miatt. Hirtelen szomorú lett a tekintett és valahogy én is átéreztem ezt .
- Miért? Ha nem akarsz nem kell válaszolnod.
- Az egyik meccsen vissza rántottak miközben ugrottam a labdáért és azzal a lendülettel a földre estém de a vállam teljesen kifordult így egy ideig nem játszhatok. Hajtotta le a fejét szomorúan és én a kezemet  a vállára tettem vigasztalás keppen .
- Te mit sportolsz? Kérdezte ragyogó szemekkel .
- Semmit. Feleltem ridegen az elmúlt pár percben csendben ültünk és ő evett mig én a telefonomon játszottam . Mikor véget ért a szünet vissza sétáltunk a terembe és leültünk a helyünkre.  A maradék órám csak ofő volt és így hamarabb is vége lett az iskolának. Kevinnel a futópálya mellett sétáltunk el majd megálltunk és ő leült a padokra.
- A barátnődért jöttél? Kérdeztem gúnyosan.
- Igen , ő az hosszú barna hajjal.  Mutatott egy alacsony lány felé.  Az alakja csinos volt de ahogy elnézem nem a leggyorsabb lehetett. Érdekelt a dolog és így leültem én is mellé.  Néztem az edzés és siralmasak voltak 200 méteren elég szarul teljesítettek, talán az a rövid vörös aki eléggé beképzeltnek tűnt, de büszke magára, hogy  -21,99s futott. Én mindig is faragni akartam az időmből és a célom  21,70s volt de mindig 21,80s-t futottam. Végé volt az edzésnek és a barna , alacsony hajú lány felénk  tartott . Mikor oda ért egyből Kevinnek a szájára tapadt és én valahogy erre nem voltam kíváncsi és éppen le akartam lépni de Kevin bemutatott .
- Ő itt Nicole az új osztálytársam és ő itt Sarah. Nyújtotta a lány a kezét és én is az enyémet.
- Ki az a vörös? Érdeklődtem  kicsit kíváncsian.
- Ő Cassandra és az egyik legjobb 200 méteren.  Sütötte le a szemét.
- Eléggé beképzeltnek tűnik.  Feleltem flegmán.
- Az is. Bólintottak mind a ketten.  Utoljára végig mertem Cassandrát  és elindultunk haza, Kevin és Sarah elég normálisnak tűnnek és egészen jól ellehet velük beszélgetni , félúton elváltunk és én haza sétáltam. Beléptem a házban és Roza  egyből faggatni kezdett  , mindent elmeséltem nekik Kevinéket  is és talán barátokra tálaltam.
- Ez nagyszerű kicsim . Ugrándozott örömében.
- Ha  te mondod. Feleltem félmosollyal.
- Merre van Kendra ? Feltűnt , hogy még nincs itt.
- Ma nem jön, jött egy új betege és vele beszéli meg a dolgokat , de hagyott egy cetlit , hogy ma mit csinálj. Egyből felcsillant a szemen  mert tudtam , hogy így azt csinálok  amit akarok.
- De ne erőltesd túl magad ha kérhetem.  Nézzet rám Roza szigorúan és féltve.
- Nem fogom nyugi anyatigris . Mosolyogtam rá majd adtam egy puszit az arcára és neki álltam a listának, a szokásos dolgok : vízben séta, lábfej, vádli, térd edzés majd utánna megint vízben séta. Mindig ezt kell csinálnom ne hogy letapadjanak az izmok  és be ne gyulladjanak. Mikor végeztem vettem egy forró fürdőt és bedőltem az ágyamba, majd be kapcsoltam a tv-t és néztem egy kicsit, addig néztem mig az álom világ magához nem hívott és elnyelt az álmok tengere.

Az ellentétek vonzák egymástTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon