most mi lesz?!

220 19 0
                                    

Gondoltam miközben ölelt engem Tyler. A motorom hol van.
- hé hol a motorom?! - üvöltöttem egyet.
- ömm. Tényleg basszus! Ott lett hagyva az iskolánál! - fogta a fejét Stiles. -el viszlek. - nezett tovabb boci szemmel.
- meg koszonném. -én és Stiles elindultunk a sulihoz.
-amugy minek neked motor? Úgyis villám gyorsvagy. -nevettünk egyszerre.
- hát nem tudom.

Elbeszéltük az időt. Olyan jó volt vele.
- amúgy tök jo veled logni... Máskor is csinálhatnak ilyet! - jelentette ki magabiztosan.
- a számbol vetted ki a szót! - és ütöttem a vállára. Ő csak fel nyavikolt mint egy kis lány. De vissza ütött. És egész végig bunyoztunk amig oda nem értünk a suli elé.
-na akkor köszi hogy el hoztál!
- szivesen! Máskor is! De figyu. Ti Theoval együtt vagytok?
-nem miert?
- hát csak kérdem.
-oké.
-  figyelj! El jönnél velem, holnap... - vágtam a szavába.
- igen lenne kedvem el menni veled valahova. - vágtam be a legszebb mosolyomat.
- oh. Király! Holnap érted megyek délután 1 órakor. -simogadta meg a tarkoját.
-rendben. - és búcsú ként meg öleltem. Ő csak pár másodperc múlva fogta fel a hejzetet. És akkor olelt vissza mikor én már el akartam engedni. Olelt engem még olyan 1,2percig. De még akart volna csak én meg köszörűltem a torkom és akkor engedett el.

-Na én megyek, szerintem haza.
-jol van, akkor holnap tali!
- igen szia! -és fel vettem a sisakomat. Rá ültem a motoromra és el indultam haza felé. Mentem, mentem, és egyszer le ált a motor. Le száltam és meg neztem higy mennyi benzin van a  tartályban. Nem volt benne szinte. Ugyhogy tolnom kellett. A Házunk elé értem, és be toltam a motort a garázsba. Mikor jöttem ki akkor meg csörrent a telefonom. Anya volt

Szia kicsim! Ma későn megyek haza pussz anya

Na akkor ma megint egyedül vacsorazok... Be mentem a házba. Mikor be leptem, éreztem valami furcsán. Mindha valami idegen szaga lenne a házba, de már talalkoztam vele... Óvatosan be csuktam az ajtót és szó szerint a "villám gyors futásommal" fel mentem, a lépcsőn. Az ajtó előtt álltam és próbáltam halgatni a szív dobogását annak a valakinek aki a suobámban van, de nem hallotam...

Megint a villám gyors futásomat be aktiváltam, és be rokantam. A karmomat ki csapva, agyaramat ki novesztve miközben a szemem feketévé vált. A falnak nyomtam, a karmommeg már a bőrében volt. De aztán kaptam fel a fejem hogy kicsoda ő... Fin. Vissza változtam.
- mit akarsz már megint itt?! - háborodtam fel.
-nyugi hölgyem, le is tehetsz és meg beszélhetünk mindent.- kapkodott a levegőért. Le tettem, és vissza huztam a karmomat.

•°A Beacon Hillsi vérfarkasok•° Na meg én°•Where stories live. Discover now