A felszín alatt

#5 Rémálom

Még mielőtt rátérnék az ismerkedés periódusára, elmesélem mi sarkallt arra, hogy egyáltalán ismerkedjek. Immár 3. éjszaka, hogy ugyanazt álmodom, nem tudom kiverni a fejemből. Attól félek, valami baj történt Hunorral....bízok a megérzéseimben, de ezúttal rosszat sejtek.

AZ ÁLMOM:

Minden azzal kezdődik, hogy otthon vagyunk...én és Hunor.
Nem volt rajtunk kívül senki a házban, de ezt egy percig sem tartottuk furcsának. Egyszer csak hallottuk, hogy valaki megállt a házunk előtt. Hunorral ketten mentünk ki, és félénken megkérdeztük;

- Segíthetünk valamiben?

Erre a kocsis lassan felénk fordult...,de egy szót sem szólt. Ebben a pillanatban ugrott ki négy másik ember a kocsi hátuljáról és megragadva minket elvonszoltak, aztán a kocsi hátuljára dobtak. Egész úton kérdezgettük, hogy hova megyünk, de a leghasználhatóbb válasz is annyi volt hogy;

- Gyakorold a levegővételt!!
- Miért tenném? - kérdeztem vissza azonnal
- Ne kérdezz mást, pofa be!! -üvöltötte

Este 8-ra megérkeztünk, 2 órányi utazás után, a Fertő-tó déli részéhez. Ekkor kezdett összeállni bennem a kép. Kipattantunk a kocsiból, és egy csónakkal a tó közepére eveztünk. Ott kettőnk közül kiválasztották Hunort, akinek megkötözték a lábát és a kezét, majd egy nagy tégla darabot kötöttek a derekára és vízbe dobták.
Ezt nekem végig kellett néznem.....de több nincs meg, ekkor szoktam felkelni.

Érzem, hogy Hunor bajban van, nem sikerült neki bejutni a bunkerba...vagy ha be is ért...utána történt valami.
Álmomban mindig Hunor nevét kiabáltam, ezért Hunornak hív mindenki...azt hiszik ez a saját nevem, én pedig nem ellenkeztem, így legalább nem nyomoznak utánam. Az igazi Hunor keresése folyamatban van, de már kezdetektől fogva keresik. Tudom hogy nem találták meg, különben már itt lenne, köztünk. Szerintem lassan feladják a harcot, 1 ember ide vagy oda....senkit nem érdekel. Viszont a testvéremnek szüksége van rám, ez biztos. Ezért hosszú gondolkodás után, kiterveltem hogyan is segíthetnék neki. Persze egyedül sosem mertem volna megtenni....ezért érdekből kezdtem el közeledni több ember felé is. Kerestem olyat aki okos, olyat aki erős, olyat aki befolyásolható, de persze mindegyiküknek naivnak kellett lennie... elő vettem a legbarátságosabb formámat....bár, nem szívesen néztem ez után a tükörbe.
A sors hajtott erre az útra, és minden az álommal kezdődött...