3.Rész

123 5 0
                                    

Hiányzott a régi sulim. De nagyon. Ott sose voltam egyedül. Mindig beszélgettem valakivel. Most viszont...

Már 3 óra is eltelt amióta a suliban vagyok, de eddig senkivel se váltottam egy szót se. Az összes szünetben egyedül ültem hátul a padban, vagy fedeztem fel az iskolát. Nem unatkoztam, nem arról volt szó,  mert én mindig feltalálom magam. Csak rossz volt egyedül lenni és nem beszélgetni senkivel. 

Amikor eljött az ebédszünet, felkaptam a táskámat majd a kis lapot amit még az igazgatótól kaptam és elindultam megkeresni az ebédlőt. A sulit viszont imádtam. Nagy volt és modern. Igaz majdnem eltévedtem egy párszor de megérte. Megtudtam, hogy a tetőn van egy kisebb helyiség ami tele van virágokkal. Még nem mentem fel mert vagy nem volt időm, vagy lusta voltam annyit sétálni. Pedig igazán kíváncsi voltam rá.

Ahogy megtaláltam az ebédlőt bementem és sorba álltam. Iszonyat sokan voltak.  Ahogy sorra kerültem kértem egy kisebb tál levest és salátát. Elvettem az evőeszközöket majd hátra fordultam helyet keresve. Köreb körbe nézelődtem de nem igazán volt hely. Viszont észre vettem egy asztalt, ahol csak egy lány volt, így oda mentem hozzá.

-Szia.-mosolyogtam rá.-Szabad ez a hely?-mutattam az egyik székre. Hangomra felkapta fejét s rám nézett.

-Hozzám beszélsz?-mutatott magára miután körbe nézett.

-Mivel nem nagyon ül itt senki sem rajtad kívül, így igen.-kuncogtam. Szemüvegét megigazítva bólintott egy aprót, azzal le is ültem elé. 

-Te...új vagy itt igaz?-törte meg a csendet a lány.

-Ühüm.-bólintottam.-Lee Sun Yong. De csak Sunny.-mosolyogtam rá-És téged hogy hívnak?

-Jung Min Seo.-válaszolt egy kicsit félénken.

-Szép név.-kaptam be egy kisebb falatot a számba.-És hányadikos vagy?-néztem szemeibe.

-Tizenegy. Gondolom te is.-pakolta össze tálcáját.

-Igen. De honnan tudtad?-vontam fel egyik szemöldököm.

-Tudod ebben a suliban gyorsan terjednek a hírek.-nevetett halkan.-Így szinte mindenki tudta, hogy jön egy új tizenegyedikes lány.-vont vállat.

-Oh, értem.-bólintottam egyet lassan.

-Viszont én megyek ha nem haragszol.-állt fel.

-Dehogy is. Menj csak nyugodtan.-mosolyogtam fel rá.

-Jó volt veled beszélgetni. Remélem többet fogunk még találkozni.-integetett cukin majd el is ment.

-Wow.-suttogtam magamnak halkan. Elmosolyodtam majd szép lassan fogyasztottam el ebédemet. Ahogy végeztem kivittem az evőeszközöket és a tálcát, majd vissza mentem a terembe. Az utolsó órában nem volt bent a padtársam, így egyedül ültem. De nem is volt baj. Legalább volt egy kis nyugalmam. Az egész napot végig beszélgette a mellettünk ülőkkel. 

Kicsengettek az utolsó óráról. Táskámat felkapva hátamra mentem ki az iskolából egyenesen a buszhoz. Ahogy megjött a négykerekű jármű felszálltam rá. Leültem az egyik kettesbe és az ablakon bámultam kifele. Amint megállt a busz szinte majdnem a házunk előtt, leszálltam és bementem a lakásba. Tatyómat ledobtam a bejárat mellé cipőmmel együtt. Kinyújtózkodtam majd mentem is fel szobámba. Csípőre tett kezekkel néztem körbe.

-Még ki kéne pakolnom.-sóhajtottam. Erőt véve magamon kezdtem bele a pakolásba. Először a ruháimat pakoltam ki majd a könyveimet. Egy kisebb dobozt kinyitva öltem le a földre és nézelődtem benne. Fényképek voltak. Családi fotók. Mosolyogva nézegettem őket, amikor meghallottam az ajtó nyitódását. Azonnal felpattantam és szaladtam le.

-Anya?-néztem be a konyhába. Amint megbizonyosodtam róla, hogy ő az, oda siettem és megöleltem hátulról.

-Szia picim.-ölelt vissza és puszilt hajamba.-Milyen volt a suli?

-Egész jó.-engedtem el.-Képzeld iszonyat nagy és modern a suli. Sokkal másabb mint a Busani.-kezdtem el kipakolni a zacskókból.

-Tényleg? Ez szuper.-segített nekem anya.-És a tanárok meg a diákok?

-Hát a tanárok elég kedvesek és fiatalok. De a diákok bunkók.-sóhajtottam.-Bár lehet csak kell őket ismernem. Viszont úgymond össze barátkoztam egy lánnyal.-fordultam felé mosolyogva.

-Hogy hívják?-kezdett el a hűtőbe pakolni.

-Jung Min Seo. Aranyos lány.-vontam vállat.

-Az osztálytársad?-nézett rám egy pillanatra.

-Nem sajnos. Gondolom másik osztályba jár.-vettem el tőle a karton vizet.

-Köszönöm.-mosolygott rám.

-És neked? Milyen volt a munka?-ültem le az asztalhoz. Ezért szerettem én anyával ennyit beszélgetni. Olyanok voltunk, mint két legjobb barátnő. Mindent megosztottunk egymással.

-Nagyon jó volt. Kedvesek a kollégák és a főnök is.-fogta össze haját.-Viszont már most elég sok munkát kaptam.-sóhajtott.

-Tudok bennük segíteni?

-Nem. Ez csak papírmunka. De köszönöm.-mosolyodott el.-Viszont azt meg köszönném ha csinálnál valami finom vacsit.

-Máris.-pattantam fel vigyorogva és telefonomat kezembe kapva néztem utána egy receptnek, míg anya felment dolgozni. Imádtam főzni. Jó kis elfoglaltság volt számomra és anyának mindig is ízlettek a főztjeim. Így egy jó Bibimbapot kezdtem el csinálni kimchivel. Ahogy kész voltam vele, lehívtam anyát vacsorázni. Leültünk a megterített asztalhoz és elkezdtünk enni. A kaja elfogyasztása után elmosogattam majd szobámba mentem fel.

-Elhoztam az egyenruhád.-jött be anya. Rá néztem majd a kezében tartott ruhára.

-Honnan hoztad el?-vettem el tőle és akasztottam a szekrényre.

-Postán küldték el.-nevetett fel mire én is nevetni kezdtem.

-Nem semmi.-vettem elő pizsamámat.

-Hát nem.-jött közelebb anya.-Na menjél fürdeni aztán alvás. Holnap suli. 

-Oké. Viszont nem kell pénz holnapra. A mai is még megmaradt.-néztem rá.

-Rendben.-bólintott.-Jó éjt kicsim.-puszilt homlokon.

-Jó éjt anya.-intettem neki mosolyogva majd mentem be a fürdőbe. Egy gyors tusolás után már mentem is szobámba, ahol a meleg ágyikómba bújtam. Beállítottam az ébresztőmet és oldalamra fordulva hunytam le szemeim.

-Nyugi Sunny. A holnapi nap jobb lesz.-szuszogtam. Nem kellett egy perc se, máris az álmok világában voltam.



Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy így eltűntem és nem írtam semmit. Csak annyira ellustultam ebben a pár hónapban, hogy fhu :D De ígérem mától rendszeresen fogom hozni az új részeket >< További szép napot!



Wild FlowerOnde histórias criam vida. Descubra agora