Ígértük

2. Elkötelezett kapcsolat

október 29.

Mikor kiléptem a lakásomból és be akartam zárni magam után, megrezzent a telefonom. Ahogy befejeztem a kulcsokkal való bajlódást, kihalásztam a táskámból és megnéztem, ki írt. Jimintől kaptam üzenetet.

Jimin: Hey 😉

Jimin: Hogy érzed magad?

Én: Fáj

Válaszoltam tömören és kiléptem a kapun. Aznap a belvárosba igyekeztem, ki akartam használni a hétvégi szabadidőmet.

Jimin: Nem voltam olyan durva

Én: Ezt meg kell cáfolnom

Jimin: De legalább azt nem tagadhatod hogy az éjszaka jól telt

Bosszúsan fújtattam magamban, de nem tudtam neki ellent mondani. Minden kellemetlen dolog ellenére segített nekem is az együtt töltött idő.

Én: Ahj... basszus

Én: Igazad van

Jimin: Mindig igazam van

Az üzenetére csak a szememet forgattam.

Én: Lol

Én: Nem, nincsen

Jimin: Sohase tévedek amikor arról van szó hogy mit érzel

Jimin: Ami nehezebbé teszi neked hogy hazudj nekem

Megnéztem az üzeneteit, de nem válaszoltam rá. Tudta, hogy igazat adok neki és ennyi elég volt. A buszmegállóba érve felszálltam az első járműre és ásítva kapaszkodtam meg a korlátban. A szememet még forrónak éreztem és a reggeli kávénak se sikerült teljesen felébresztenie. Kevés ember utazott velem ezekben a korai órákban, bár mint ahogy általában, most se figyeltem rájuk. A saját gondolataimmal voltam elfoglalva.

Ahogy megrezzent a telefonom, ismét kézbe vettem.

Jimin: Mindenesetre jah, kösz.

Én: Mit?

Jimin: Csak hogy átjöttél. Ez minden.

Szavai halvány mosolyt csaltak az arcomra.

Én: Semmiség 😊

Jimin: Te vagy a legeslegjobb barát, aki valaha is létezett ❤ 😭

Én: Ez rád is igaz ❤

Jimin: Komolyan?

Jimin: Úgy értem, még eddig senkinek sem voltam elég jó, ezért ez valamiért boldoggá tesz

Én: Elég jó vagy Jimin ❤

Jimin: Köszi 😊 ❤

Küldtem neki egy szívecskét és a sálam mögé rejtettem apró mosolyomat. Elég régóta ismerem már ezt a fiút, de ilyen dolgokról nem tudtunk mindig ilyen könnyedén beszélgetni.

Jimin: Oké ez most fura érzés, mert nem szoktunk ilyenek lenni egymáshoz.

Én: 😂😂

Én: Zavarban vagy? Ezt látni akarom

Jimin: Nem, igazából tetszik nekem, hogy így kölcsönösen elismerjük egymást.

Jimin: Hozzá tudnék szokni, főleg figyelembe véve azt hogy hogyan szoktuk kínozni egymást – minden téren, ha érted mire gondolok 😉