Elgondolkodtál már azon hogy mi a célod a világban? Vagy hogy mi a szereped? Hol a helyed? Kuro a hétköznapi diák ezen szokott. Miután hazaér fenekestül felfordul az élete.
Feket szárnyi megragadtak. Pikkelyei a fekete minden árnyalatában játszottak. Szárnya hártyás részei néhány helyen szakadtak voltak. Ámulatom kiülhetett az acomra, mert ő meg elmosolyodott. Ritkán láttam eddig mosolyogni. Visszaülve helyére szárnyi eltűntek és szemei újra barnák lettek. Mielőtt bármit kérdeztem volna összeszedtem gondolataimat, majd egy kis csend után megkérdeztem: -Ön akkor most egy sárkány? Aoi kicsit döbbent arcot vágott. Nem erre a kérdésre számíthatott pár perces némaságom után. -Igen.-felelte, majd folytatta:- Kuro szeretném, ha az álmodból lerajzolnád vagy elmondanád milyen láttál. Lesokkolódtam a kérés hallatán.-Mégis honnan tud róla?-kérdeztem kicsit idegesen.-Az most nem lényeges. Akkor megteszed?-válaszolta picit idegesen, amit nem tudtam mire vélni. Szüleimre néztem kik nyugodtan bólintottak. Felkeltem elővettem papírt és ceruzát és lerajzoltam a jelet,amit már fejből tudtam. Egy nagy kiszáradt fa egy lebegő sziklán. A fából egy szárny tört elő. A fán és a szárnyon láncok lógtak és tekeredtek rajtuk. Ez volt az a jel, amit nem ismerek mégis valahonnan ismerős volt. Aoira nézve láttam, hogy tudja mi ez és rákérdezte:-Tudod mi ez a jel?-azt viszont egy pillanatra elfelejtettem, hogy ő még a tanárom és nem kéne tegeznem.-Igen, nagyon is ismerem, ahogy szerintem te is.- válaszolta előbbi kérdésemnek hibájára ellenére nem figyelve, majd folytatta:-Ez a jel egy címer és nem is akármilyen. Ez a 11 démon és sárkány klán közül a 3. . A Flame klán címere. Idegesen kérdeztem rá, de nem akartam tudni a választ.-És nekem miközöm van ehez a klánhoz?-Sok minden. Először is, hogy te ennek a családnak az utolsó élő tagja vagy!- válaszolta nyugodtan. A hír hallatán összeroppantam. Szüleimre néztem akik szomorú arcal néztek rám. -Ti tudtátok?-szaladt ki a kérdés gondolkodás nélkül a számon. Nem feleltek semmit. Aoi nem tudom, hogy mikor került elém. Legugolt és kezeit a vállaimra tette. Mintha mondani akart volna valamit, de hirtelen az egyik nagy ablaknál termett és elkapott valamit. Valamit, amit aztán összeroppantott és az fehér porként hullott a szőnyegre.-Egy familiáris.-válaszolta nem kedves hangon. Ránézett szüleimre kik tudták,hogy ez mit jelent. Egy kis idővel nekem is kapcsolt az agyam. Most már tényleg féltem, ha eddig nem is. Az iskolában tanultuk nem rég, hogy még az emberek mindig vadásznak a démonokra és sárkányokra. Felkeresni őket egy familiárissal szokták tenni. Aoi visszasétált hozzám megfogta akarom és felhúzott. Ennyit mondott:-Pakolj nincs több időnk. Én azért persze voltam olyan hülye, hogy megkérdezzem, hogy miért és a válasz amit adott teljesen lesokkolt:-Azért, mert aki végzett a szüleiddel és a testvéreiddel idejön.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nagy volt a szófosásom így most felraktam még egy fejezetet. A következő fejezet címe: A vadászat
