•°A Beacon Hillsi vérfarkasok•° Na meg én°•

hol van Stiles?!1/2

Nagyon tompán hallotam mindent. Mintha a víz alatt lettem volna. Az öltözőbe voltam. A két fiú van ott. Az ikrek. Nem tudom hogy kik ezek. Hunyoritottam. Hogy jobban lássak. Eleg messze voltak. Az egyiknek csak a fejét láttam. El takarta a testét a egy alacsony szekrény. Valamit beszelgettek. Ugye hallotam.
- hol van Scott?
- nem tudom.
- francba.  - el keztem mocorogni. Erre fel figyeltek. Ode futottak hozzám. Azt látom hogy az egyiken nincs póló. A szekrényhez csapodtam. Vagyis oda suhantam.
- miért nincs rajtad póló?!
- bocs, de le hányad! Ugyhogy ne dumálj!
- amúgy meg, kik vagytok?
- Én Ethan vagyok. - mondta a fél meztelen srác.
- Én meg Aiden. - mondta a normális ruházatot hordó fiú.

Egy jó 10 perc mulva. Meg jelent Scott az öltözőbe. Be volt könnyezve. Mellete votl Lydia, ő sírt. Ethan oda ment Lydhez és meg ölelte. Scott leg dörzsölte a szemét Scott és oda jött hozzám. Nagy lendülettel meg ölelt.
- Shara.. Baj van.. Nagy baj..- szipogott.
- tudom. Erősebben -öleltem át. - és azt is tudom hogy hol. - erre mindenki rám figyelt.
- hol? - kerdezte Lyd.
- katakombákban az erdőben. Egy ki vágott fánál...
- a nemeton. - jelentette ki Scott.
- micsoda? - kerdeztem fel vont szemöldökel.
- egy óriási ki vágott fa. Az vonza a termeszet felettit.

__________egy kis idő múlva___________

El indultunk egy állat orvos klinikahoz. Asszem ott dolgozik Scott. Oda értünk az ajtohoz. A többiek mind be mentek, de én nem tudtam.
- ömm srácok... Én nem tudok be menni....
- oh tényleg. Deaton!!!!
- ott termett egy sötét bőrű férfi, és be engedett.
- szia Shara! Én Dr.Deaton vagyok. De nyugottan vedd le azt a Dr-t és hivj Deatonnek. - erre bolintottam.

Körbe gyűltünk egy fém asztalnál. Ott volt: Scott, Derek, Lyd, Liam, Ethan, Aiden, Kira, Mr.Argent, Deaton, és én. Megint össze ált a csapat. Vagyis nem teljesen. Stiles.... Ő nincs itt... De meg fogjuk találni!

- elosszor meg kell keresni a nemetont, és aztán meg lesz ahol el tűnt. - tömörítette össze egy mondatba a tervet Deaton.
- jó...de hogy találjuk meg a nemetont? - kerdezte Derek.
- hagyni kell hogy ő találjon meg minket. - nézett maga elé Lyd es mondta.
- oké, oké... De hogy fog minket meg talalni?... Csak nem jön ide és jelenti hogy itt vagyok még jöttem. - mondta Ethan. Én már nem birtam tovább el kapott a röhögö görcs. Nem birtam abba hagyni... Egyszer csak a röhögés át vált sirrásá. Annyira zokoktam, hogy mrgint el jött az ájulás ideje. Értem hogy le esek a földre. Semmilyen puha nem volt alattam. ugy hogy nem kaptak el.

El keztem"almodni":
Egy erőben vagyok, és sétálok "Theoval" nem tudom hogy miért sétálok én az erdőbe !Theoval!
Megyünk az erdőbe. Egyszer csak meg állunk és meg csókolt. Én viszonoztam. Csók csatába kezdtünk. Fel kapott, és egy fának nyomott. Én a tarkoját simogattam, ő pedig a fenekemet fogta. El fogyott a levegő, igy el távolodunk egymástól. Vagyis az ajkaink. Le tett a földre.
- sajnálom ezt az egészet... De nem bírtam már...
- semmi baj... Engem is el kapott a hév.
- erre csak nevetünk, és egy utolsó lágy csókot adott. Mentünk tovább. Már kezdett sötétedni. Hallotunk valamit a hátunk mögül. Morgást. Meg fordultunk és ott ált egy férfi... Tiszta láng volt. Tudtam kicsoda. A pokol kutya. A kezében egy hulla. Egy lány. Nem is figyelt ránk. Ki került, és ment tovább. Mi meg követtük ovatosan Theoval. Egy ki vágott fához vitte. Ahol még votl egy csomó hulla. A fa az a nemeton. Abba biztos voltam. Le tette Paris a hullát, és el ment. Rá néztem Theora aztán körül néztem. Egy híd van ott a nemetonnal szembe...

Itt én fel keltem. Ugyan ott feküdtem mint ahogy voltam.