Meghalt, és elhunyt,
Vége, szertehullt.
Magját szóratja,
Vérét hullatja.
Csak sírása zeng
A sötétben, a légben
Mintha már nem is élne
A mélyben.
A fagyban, a térben,
Padlás vaskos öblében
Nem létező ölében
Sír a Sir.
Eltemetve nem lészen
Bokrok tövében
A gyászban, a szépben.
Szélnek rejtekében.
A csókos, az átkos
Várandós csábos...
A tavasz, a győztes
Egyfiát megölte.
Gyűlölet és harag
Bocsáss, oh, bocsáss
Tavakra éji tükröt!
Ne lássam arcát.
Mikor sír, rí és nyüszög
Tehetetlenül, magában
Az ördögöt káromolva,
Halálban.
Megtaláltatik.
