A Szobatársam, Orbi

Prológus

Mintha csak ma lett volna, mikor felfedeztem valamit, ami titkolva volt előlem. Egy új világ a szekrényemen túl, pont mint Narnia, csak ez nem egy elcsépelt fantázi, vagy egy egetrengetően túlspilázott film. Ez a valóság volt, az a világ, ahol egy igazán különleges, vonzó férfi élt végig. Haja ősz, melyen a nap fénye is csillog, az arca karakteres és ráncai csak még vonzóbbá és kívánatosabbá tették. Alacsony termete férfiasságábak legjellemzőbb vonása, és mikor megtudtam, hogy a kedvenc sportága a labdarúgás, én isteníteni kezdtem. Az idő elteltével és persze adonisz külsejével egyre pozitívabban láttam a valós arcát, az adókon és stadionokon túl. Azt hiszem, kezdem értékelni, hogy Ő a szobatársam.

A vele való szervesebb együttélést és a kettőnk közötti értékes baráti kapcsolatot a szüleim is hamar megszokták, elfogadták. Bár az őszintét megvalva pénzbe nem szállt be egy forinttal se, viszont az újonnan épült Stadionjai nyitóestjére ingyenes belépést biztosított, ami nagy szó, kétség kívül hősies tett. Talán ezért is szerettük annyira... az önzetlen attitűdje miatt, hiszen Magyarország vele jobban teljesít.
Ez a csodálatra méltó adonisz nem más, mint Orbán Viktor.

Elképzelted valaha, hogy egyszer véletlen szobatársként keveredik melléd? Az Isten maga?
Vagy azt hiszed ugratlak?
Pedig nincs más bizonyítékom...
Szerintem kérdezd meg Viktort magát, a szekrényemben úgyis megtalálod majd!
Az ő válasza elég meggyőző lesz?