Sweet Boy /BEFEJEZETT/

1. rész

10 évvel fiatalabb nálam. Nem szabadna szeretnem, de én mégis megtettem. Beleszerettem a szomszéd fiúba, akit néha korrepetálok. Én egy bűnös ember vagyok. Főleg, hogy mind a ketten férfiak vagyunk.

Így gyötröm magam a Sweet Amor nevű bár pultjánál. A kikért italom fölött ülök, és lassan iszogatom. A gondolataim csak körülötte járnak. Biztosan népszerű a lányok körében. Nekem pedig nincs jogom megérinteni őt, hiszen biztosan gusztustalannak tartana.

Meleg vagyok. Ezzel tízen éves korom óta tisztában vagyok. Már nem is emlékszem, hogy jöttem rá. Csak az rémlik, ahogyan egy fiú szerelmet vall én pedig akkor elég érdektelen voltam és bármibe belementem. Lefeküdtem a sráccal, akit csak látásból ismertem. Utána sokáig tagadtam, de a végén ráébredtem, hogy én a saját nememet szeretem. Sajnos túl sokáig tartott és sok lány szívével játszottam.

Most már felnőtt fejjel belátom, hogy ez hülyeség volt. Mármint a lányok szívével játszanom. Most itt vagyok 27 évesen és egy nálam fiatalabb után sóvárgok. A nevem Jake Blye és egy idióta férfi vagyok. A fiú, akiről beszéltem Justin Walker és 17 éves. Korán elvesztette a szüleit, ezért költözött ebbe az olcsó panelházba. Amikor találkoztam vele még egy szégyenlős fiú volt, de már nem az és nem én rontottam el. Egy igazi rossz fiú lett belőle és emiatt még jobban szeretem őt.

A mai nap egy kicsit többet ittam és berúgtam. Nagy nehezen eljutottam a liftig. Megnyomtam az emeletem számát és elindultunk felfelé. Nagy nehezen eltámolyogtam a lakásajtómig, viszont nem találtam a kulcsomat. a hátam az ajtónak döntöttem és leültem a földre. Ki kell egy kicsit józanodnom. Csak pár percig ülhettem ott, amikor a mellettem lévő lakás ajtaja kivágódott és egy tipikus tinikurva vágtatott végig a folyosón. A lábamba éppen, hogy nem esett hasra.

- Minek ülsz le az utca közepére tata. – mondta, majd rám emelte a tekintetét. Könnyes volt a szeme. – Akarom mondani jól, van uram.

- Igen jól vagyok. – mondtam és felálltam és újra megpróbáltam kinyitni az ajtót. – Viszont egy ilyen kis hölgynek nem kellene ilyen későn kint bóklásznia nem igaz? – kérdeztem, amikor sikerült kinyitnom az ajtóm.

- Igaza van. Viszont látásra. – mondta és már boldogabban ment haza.

Bementem a lakásomba és egyenesen az ágyamat céloztam meg. Forgott velem a világ. Csak pár perce érhettem be, amikor csöngettek.

- Ki az? – kiabáltam oda.

- A szomszédod, Justin vagyok.

- Gyere be. Nyitva van.

Egy perc múlva már ott állt fölöttem. Kék szemeivel engem vizslatott. Lassan felültem és meglazítottam a nyakkendőmet. Beletúrtam a hajamba és próbáltam a legjózanabb formámba átesni.

- Mit szeretnél Justin? – kérdeztem, majd felálltam és kimentem a konyhába, hogy töltsek magamnak egy kávét magamnak.

- Láttad igaz? Hogy az a lány tőlem rohant ki?

- Igen. Miért? Ez teljesen természetes a te korodba. Vágysz a másik nemre. Én is ilyen voltam.

- De én... - kezdte, de én félbe szakítottam.

- Nem kell magyarázkodnod. – mondtam és megsimogattam a fejét. – Kérsz egy kis teát? – kérdeztem és belekortyoltam a kávémba.

- Nem. – mondta.

Most be durcázott. Pedig mindig szokott inni. Magamban nevettem rajta, de csak egy halvány mosoly jelent meg az arcomon. Olyan aranyos, amikor így viselkedik.