Strange Couple /BEFEJEZETT/

26. Rész

- Lisa.. -

A lány hatalmas gyorsasággal fordította a hangom irányába a fejét. Amikor megláttam őt azt hittem hogy ott verem össze magam. Kivolt sírva a szeme és látni lehetett rajta az egész hónapos stresszt. Ez az egész az én hibám. Bűntudatom lett amit nem is csodáltam.

Odasétáltam hozzá és leültem mellé. Tekintetem lassan rávezettem.

- Annyira sajnálom.. - kértem egy kisebb bocsánatot

- Ugyan.. - hajtotta le Lisa a fejét

- Nem, sajnálom hogy mostanság egy érzéketlen barom vagyok! Nem ezt érdemled. Nem kellett volna ott hagyjalak tesi után. De ezt láttam a legjobb döntésnek a veszekedés helyett - itt mély levegőt vettem, és letérdeltem hozzá, tekintetét értetlenül rám szegezte - Hivatalosan is bocsánatot szeretnék kérni a viselkedésem végett. A rengeteg féltékenység, a sok vita, a hibák rád hárítása, hogy a mai napon ott hagytalak és semmi életjelet nem adtam magamról! Nagyon sajnálom, arra fogok törekedni, hogy minél szebb emlékeket szerezzek neked továbbá a féltékenységemet eltűntetni jó messzire és hagyni neked egy teret - a szemembe könnyek gyűltek, attól féltem hogy elfogom veszíteni. Nagyon szeretem Lisát és nem tudok olyan univerzumot elképzelni ahol ő nincs mellettem mint a szerelmem - Remélem hogy valaha meg tudsz nekem bocsájtani - nyújtottam át könnyekkel kűzködve a rózsát.

- Ren - nézett mélyen a szemembe - Tény és való, hogy mostanság nem jöttünk ki valami jól. A sok veszekedés és féltékenységi rohamaid, nagyon bántottak - folyt le egy könnycsepp az arcán - De nem tudok rád haragudni, az, hogy most ideálltál elém és bocsánatot kérsz tőlem, nagyon jól esik - mosolyodott el - Ebből látszik, hogy van bátorságod és tényleg szeretsz. - itt már nem bírtam tovább megtörtem, útjuknak engedtem könnyeimet - Meg van bocsájtva - elvette a rózsát a kezemből, kezét a nyakam köré fonta, majd lágyan megcsókolt. Olyan régen éreztem már puha ajkait. Újra előjöttek a pillangóim a gyomromba. Leírhatatlan érzés volt. A csók befejeztével fejét a nyakamba fúrta derekát átkaroltam és úgy ölelkeztünk egy jó ideig.

- Jó sok időbe telt mire ideértél - mosolygott, és elváltunk egymástól, mellé ültem és átkaroltam

- Hát apukáddal elbeszélgettem egy kicsit -

- Voltál nálunk? - nézett rám ijedten

- Igen, és apukádat ünneplés közbe zavartam meg - nevettem el magam egy kicsit

- Mit csináltál volna ha anya nyit apum helyett ajtót? - látszott az arcán a félelem

- Ugyan azt mielőtt eljöttem volna hozzád - vigyorogtam rá

- REN DAVIDSON MIT CSINÁLTÁL??? -

- Énnn semmit - nevettem

- De tudom hogy csináltál valamit - ült az ölembe

- Semmi olyat nem csináltam aminek anyukád örülne - karoltam át derekát

- Ren mit csináltál?! - nagyon látszott az aggodalom az arcán

- Azt amit most neked adok át - far zsebembe nyúltam és át adtam a borítékot, csak értetlenül nézett rám - Boldog három hónapot kicsim - nyomtam a szájára egy puszit

Lisa lassan nyitotta ki a borítékot és a kezébe vette a képeket. Nézegetni kezdte és csodálkozott hogy honnan vannak azok a képek amikről ő nem is tudott.

(Legelső közös táncunk)