•°A Beacon Hillsi vérfarkasok•° Na meg én°•

piros és kék

**
Ide érték, Deatonék
- na szoval mi a baj? - kérdezte Deaton.
- Shara nagyon rosszul van... Bár az nem kifejezés... - jelentette ki Lyd.
- és én mit tudok vele csinálni?
- nem tudom... Gyógyítsd meg! Vagy valami! - lábadt könnybe a szemem. - nem akarom őt is el veszíteni mint Allisont... És hát most igy Stlieset is.
- rendben. - bolintott Deaton. - de menjrtrk ki! A varoba! Végezzem a dolgom! - erre csak hevesen bologadtam. Mindenki ki ment a vároba... Valaki Stileson, valaki Theon, valaki Sharán gondolkodott. Én majdnem mindegyiken... A legjobb baratom újra nem a legjobb barstom mivel hogy megint el foglalta a helyét a nogitsune... Theo meg akarta ölni Sharát, és amilyen gonosz, ravasz meg is fogja próbálni... Shara meg... Hát igen meg Shara haldoklik.

**
Ki jött Deaton jo sok idő mulva. Olyan "ez hihetetlen" fejet vágott.
- na mi van?! Jol van?! - kérdeztem.
- i...igen - egy kicsit mosolygott, és furcsa fejet vágott. Meg lepődöttet. De mikor mi is be mentünk tényleg el képedtünk. Shara nem volt vámpír testben, csak vérfarkaséban....

Shara szemszöge:
Mikor fel keltem, egy kórházban ébredtem. Melletem Deaton. Nagyon furán éreztem magam. Fölül alul agyarak sőt ha az nem elég, alul négy fölül négy... még nagyobb karmok, és a szemem... Az egyik piros... A másik kék.... 
- Deaton? Ez hogy? Hogy lehet? - kérdeztem.
- ugye meg ölted Donovant... Az a kék szem. De mivel hogy eddig te Fin sarha voltál... Hát ugye meg halt. És át vetted a helyét.  Vagyis te lettél az alfa... - erre csak nyitott szájjal ültem.
- be hivom a többieket. Halálra aggodják magunkat. - erre bolintottam.

**
Be jöttek a többiek. Úgy ugráltak körülöttem mint egy létező unikornis körül. Én vissza változtam. Még egy csomót beszélgettünk. De meg zavarta az egészet Melissa.
- Shara be kell venned a gyogyszereket... - erre csa bolintottam.
- menjetek haza! - szoltam nekik. Ők csak erőteljesen rázták a fejüket.
- basszus már este 9 ora van! Ugyhogy nyomás! - segitettki engem Melissa.
Nagyot sohajtottak, de nagy nehezen ki mentek. Be vettem a gyógyszereket, és aztán ki ment Melissa. Azt mondta hogy pihenjek, De nem tudok... Már nézem a sötét szobában a plafont egy ideje vagy 20 perce de nem tudok aludni. Gondoltam hogy ki megyek sétálni... De akkor Melissa azonnal vissza küldene és be altatna. Ugyhogy maradok a seggemen és nézek ki a fejemből. Rá néztem az órámra, mar hajnali 1-et mutatott. Na mostmár próbálok aludni... De mikor pont azon a részen voltam hogy "mostmár tuti hogy alszom" akkor nyilt az ajtó... Dünnyogve oda néztem és ott ált ......

(Folytatás következik 5 vote és 3 comment után!)