A feltámadó birodalom

1. Fejezet

I. "Örült" Devan uralkodásának elején megfogadta, hogy meghódítsa az egész új kontinest. Ennek a hírnek hallatán, az eddig elnyomott különböző népek fellázadtak Devan király ellen és a zűrzavart kihasználván, leszakadtak és létrehozták saját államaikat. De hibája miatt megkapta méltó büntetését, elkapta a feketeláz névű halálos betegséget és emiatt szörnyet halt.

Napjainkban:

Sung király összehívta a nemesek tanácsát, miközben a lovagi torna előkészületei folytak.
A tanácsban nagy volt a felfordulás, mivel Costodella hadat üzent Svollandnak.
- Felség! Hogy teheti azt, hogy nem akar segítséget kérni? A Mondburgi erőd nemsokára elesik!
- Felség, már csak öt ezer ember védi a várat!
- Felség, kérem hívjuk segítségül a Burbonokat és küldjünk követet hozzájuk!
- Felség, ha elesek Mondburg, akkor a következő a főváros lesz.
Ekkor határozottan felállt a helyéről gróf Hensen, a hadügyminiszter és öklével az asztalra csapott, majd így szólt:
- A Burbonokat hívjuk segítségül? Akik a felbújtói voltak a forradalomnak, akik amint látták a lehetőséget szétszakították országunkat! Uraim, inkább meghalok dicsőséggel, minthogy ezekkel a nyavajásokkal karöltve győzhessek!
A király szavazást rendelt el; az ország törvényei alapján a többség dönt.
A király felállt és ezt mondta:
- A tanács meghozta a döntését, a Burbonokkal szövetséget kell kötnünk!
Ekkor betoppant egy szolga, aki jelezte a királynak, hogy a lovagi torna előkészületeivel készen vannak és kezdődhet a torna.

A király családjával együtt a diszpáholyba elfoglalták a helyet és elkezdték a játékokat. Az első pár lovag hamar kihult a nyeregből a Sarina-i herceg keze által. A játék vége fele Hensen Isaac grofúrfi sárkánya Holdfény hátán megérkezett. Isaac már megint egy egyéjszakás kalandja miatt késett el, ismert volt arrol, hogy egy igazi szoknyapecér. Mikor felvette páncélját és lovára pattant egy rózsa szállat adott az egyik grófkisasszonynak, aki ettől elpirult. Majd a pájára ment és nekikezdett a játéknak. Dártájával megütötte a Sarina-i herceget aki ettöl leesett lováról a porba és szégyengezve tápászkodott fel. Isaac úrfi újabb dicsöséget aratott. A király a dobogora hivta a két párbajozot és őmaga is odamet, felemelte a gyöztes kezét majd igy szolt:
- Hensen Isaac úrfi újabb dicsöséget hozott családjénak és hazájának! Mindindenki újongott és tapsolt. A grofúrfi megkapta babérkoszorúját mej a dicső gyözelmét jelképezte.

A torna után minden meghivott a trontermi bálba ment, itt találkozott Grünkind herceg és Aysah grofkiasszony akikik jó barátok volta heves beszélgetésbe kezdtek: - Ugye, hogy megmondtam hogy Isaac megint megnyeri a tornát de te persze nekem nem hittél!
- A Sarina-i herceg kezdetektől fogva itt volt legalább és jobban megérdemelte volna a dijat mint Isaac, egyébkéntis a herceg jobbképű volt és kitudja mennyire ütötte meg Isaac a szép kis pofikáját!- jelentette ki Aysah
- Szerintem biztos gondja volt azért késett. - Hát igen, persze a bordély igen csak nagy gond. Ebben a pillanatban Aysah háta mögött megjelent Isaac legújabb barátnöjével.
- Milyen gond van a bordéllyal? - Semmi baly sincs vele Isaac.-ilyedten mondta Grünkind. - Na egy újabb szajha?! - Ezzel erösen megsértettél Aysah.
Ekkor a Sarinia-i Norberto herceg három kehelyel és egy korsó borral megjelent: - Még te beszélsz a szajhákról Aysah.-ironizált Grünkind - Mi a probléma barátaim?-kérdezte Norberto. - Semmi. - Akkor jó Isaac barátom, azért jöttem, hogy üdvözöljelek téged Grünkind herceg és, hogy igyunk egy kupa bort.-ekkor kitöltötte a három kehelybe a bort majd Isaacnek és Grünkindnek adott eggyet és koccintottak aztán mind lehajtották. - Kicsoda ez a szépség?-kérdezte Norberto. - Én Klara Mondburg vagyok atyám a pénzügymini... - Nem téged kérdeztelek hanem őt. Azt a csodás barnahajú, barnaszemű kislányt ott Isaac háta mögött.
Ekkor Aysah elpirult és elszaladott. Grünkind herceg és Isaac utána szaladott. Aysah egészen a tengerpartig szaladott, ahol Olmana nagyi (Grünkind és Isaac nagyanyja) ült a karosszékében és odament hozzá.
Aysah annyira izgatott volt, hogy nem tudta elmondani, mit történt vele. Olmana lenyugtatta és kérdezte:
- Miért vagy ilyen izgatott, Aysah?
- Találkoztam életem szerelmével.
- Egy férfi miatt soha nem éri meg izgatottnak lenni.
- De nagyi, nem akármilyen fiú ez, ez a Sarin-i herceg, Norberto, aki mellesleg olyan jóképű, bátor és erős ...
- Na ha meg ez a bunkó, akkor főleg nem éri meg.
Ekkor érkezett meg Isaac és Grünkind, majd egyszerre kiáltottak Aysahnak:
- Hol voltál, halálra kerestünk?
- Ne féljetek fiúk, úgy is mindig ide jön hozzám.
Majd újra egyszerre megszólaltak:
- Miért futottál el Norberto herceg elől?
A nagyi könnyedén csak ennyit válaszolt:
- Ti túl bunkók vagytok ehhez hogy megértsétek.
- Nem vagyunk bunkók, legalább is nem én!, jelentette ki Grünkind.
- Te engemet bunkonak tartasz?!, kérdezte felelösségre vonva a hercegtől.
- Nem, nem! Én ezt egy szóval sem mondtam!, mentegetőzött a herceg.
- Aha, te meg egy ronda, kövér, hályas disznó vagy!, mondta Isaac.
- Neked meg fűrészpor van az agyad helyén!
Erre Isaac annyira megsértődött, hogy már az öklét emelte, hogy megverje, de Olmana megakadályozta és rájuk szólt:
- Olyanok vagytok mint egy idős házaspár! Már csak az ős hajszálak hiányoznak a fejetekről. Isaac. Szép vagy, bátor vagy, de hülye is. Te pedig Grünkind okosabb vagy mint ő, de ez nem látszik rajtad. Most hagyjatok minket békén és menjetek civakodni vagy háborúzni a kocsmába, de a drága kertemben.