Mindíg olyan csodálattal nézem a párokat.
Azt kívánom bárcsak engem is így szeretne valaki. De aztán rájövök egy kegyetlen ember vagyok. Miért büntessek valakit azzal hogy velem legyen?
Nem vagyok szép , nem vagyok vékony.
Csoda hogy még mernek velem az Utcára menni. Ki akarna velem lefeküdni? Hisz annyi vékony, gyönyörű lány van a világon. Kinek kellenék én?
Aki úgy tűnik szeret azt is elküldöm állandóan. Hogy miért? Mert félek , mert tudom nem érdemlem meg őt. Ő neki jobb jár. Egy jobb mint én.. jobbat nyújthat neki mint én.
Ha már én hányingerként gondolok magamra akkor másokkal mi a helyzet?
A hangom, az alakom, az arcom, a hajam, a szemem, mindenem bár megszünne létezni..
YOU ARE READING
Érzelmek vihara
Actionezeket csak úgy írni fogom. Ez egy kis kostoló az én egy részemből. A depressziós részemből...
