Wings -BTS-

Suga

    Egy 100 km/órás sebességgel haladó autónak a tetejére voltam kötözve és miközben attól rettegtem, hogy a csomók elszakadnak, én meg leesem, próbáltam reppelni, ami hát... a széltől, meg Namjoon visítozásától nem igen volt hallgató, de legalább megpróbáltuk. Már javában kint voltunk a városból és kockáztatva az én testi épségem, Namjoon hangszálainak egészségét, Jungkook telefonját, na meg persze Ivy jogsiját, extra ponthoz próbáltunk jutni.  Nem lett volna kötelező ilyen feladatot megcsinálni, de +170 pont jár érte, és lássuk be, ez elég kecsegtető ajánlat. Olyannyira, hogy az se érdekel, ha leesek és megdöglök, de ez már lényegtelen. 

-Mindjárt kiesik a kezemből valamelyik telefon!-ordibálta túl a szelet Kookie, akinek egyik kezében a sajátja, másik kezében pedig Ivy mobilja volt.

-Akkor tedd le a tiédet!-hallottam valahonnan Ivy hangját.

-Hogy aztán ne tudjam Yoongit szívatni, meg hogy ne tudjam mutogatni, ahogy ki van kötözve? Nincs az az isten!-vágta rá Jungkook.

-Készen van már a videó?-kérdeztem becsukott szemekkel, mert enyhén émelyegni kezdtem.

-Ja, már vagy öt perce-röhögött ki a maknae.

-Aaaaaaa, meg fogunk halni!-visítozta  a leader. Eközben Ivy lassítani kezdett, majd végül lekanyarodott az út szélére és megállt.

-Na jó! Ilyet többet nem csinálunk-szállt ki és elkezdte kioldozni a testemet odaszögelő köteleket.-És ha lecsuknak kocsi lopásért, akkor nektek végetek-jelentette be. Ja igen, elfelejtettem elmondani, hogy ezzel a kis feladatunk elvégzésével, legalább 20 törvényt szegtünk meg, kezdve az autó "kölcsönvevéstől", folytatva a sebességkorlátok nem betartásával, befejezve, hogy ki voltam kötözve a kocsi tetőre, de sebaj. 

-Ti teljesen idióták vagytok!-szállt ki a hátsó ülésről Namjoon és a földön kúszva kapkodta a levegőt.-Jaj Istenem! Jaj, a szívem. Jaj. Jaj-nyávogta, majd kiterült a betonra és meg se moccant.

-Itt a kövi feladat-nyújtotta felénk Jungkook a készüléket nagy vidáman.

-Egy ideig most leállhatnánk-mondta Ivy és erősen megrántotta a kötelet, ami a kocsinak szegezve tartott, és ami így a bordámba vájt, én meg a fájdalomtól felkiáltottam.-Bocs-kért elnézést, de továbbra sem finomkodott a csomók eltávolításával.

-De nem állhatunk le!-vinnyogta Jungkook.-Biztos vagyok benne, hogy nyerésre állunk. 

-És akkor mi van?-förmedt rá a lány.-Kit érdekel? Komolyan. Nem is tudom miért mentem bele ebbe a hülyeségbe. Akárhogy is, pihenjünk egy kicsit. Namjoon így is ki van ütve, Suga meg úgy néz ki, mint aki mindjárt elhányja magát.

-Én nem...-tiltakoztam, de aztán éreztem, hogy jön vissza a vacsorám és inkább befogtam.  

A következő fél órában mindenki csendben lefoglalta magát. A "lefoglalta magát" egy kicsit túlzás, ugyanis RapMon a fejébe vette, hogy nagyon közel a vég, meg túl rövid az élet, főleg az övé mellettünk, ezért nekiállt megírni a végrendeletét, amibe idézem "Kurvára nem írlak bele titeket. Az is biztos, hogy semmit sem hagyok rátok. Remélem világos! Minden kemény munkával megkeresett pénzemet adjátok oda a szüleimnek, a díjakat meg ássátok el velem. Ti semmit nem kaptok! SEMMIT!" mondatokat is belefoglalta, Jungkook duzzogott, amiért nem folytatjuk egyből a feladatot, és emiatt valószínűleg elvesztjük a játékot és így oda lesz az imidzse is, hiszen "Már mindenhova kiírtam, hogy nyerni fogunk, meg azt is, hogy J-Hope egy lúzer vesztes.", Ivy a vezető ülésen ült és fejét a kormányra hajtva...öhm. Hát nem tudom mit csinált egészen pontosan, de néha hangosan felsóhajtott, meg sopánkodott, szóval gondolom az élet nagy dolgain gondolkodott, én meg a fákat nézve töprengtem egy új dalon, aminek az első sorai már kezdtek összeállni a fejembe, ezért a telefonomba kezdtem jegyzetelni.