Az Igenek Nyara

Újra látni

Nem hittem hogy találkozunk.Délután négy óra kőrül találkoztam az ikertestvérével.(persze nem hasonlítanak sőt mindenben különböznek)
Valahogy még mindig reménykedtem hogy ő nincs itt. Este hatkor haza értem a barátnőmtől és kiültem az udvarra.Nyílik a kapu. Megjött. Azt hittem nem is fog köszönni és elmegy melettem, hiszem már több mint három honapja nem találkoztunk. Oda jött és megölelt. A hangja rekedt volt és le volt égve, elég nyúzottnak nézett ki. Elmesélte hogy előző nap ünnepelte a szülinapját..
Hmm.. Érthető a kinézete.
Bement xboxozni vagy épp gépezni. Ha átjött nem nagyon csinált más különös dolgot. Én kimentem az utcára anyáékhoz (szokásuk h kiülnek a szomszédokkal beszélgetni az utcára..)
Jót beszélgettem a nővérével.Jofej lány, kedves de azért be be szólogat ha olyan kedve van. Bementem a szobámba. Unalmamban nem tudtam mit csinálni, szokásosan bambultam. Hallottam hogy valaki kőzelít a szobához. Nyílik az ajtó. Valahogy sejtettem hogy ki fog hozzám bejönni. Ő az. Őszintén, nagyon fáradt voltam. De nem baj, rá mindig van erőm.
-Szia mizujs? -kérdezte
-Semmi érdekes unatkozok de nagyon. -mondtam
-Veled mizujs? -kérdeztem
-Hát tegnap kicsikét berugtunk a haverokkal és hát volt egy lány is.. -mondta büszkén
-Hmm.. Nem megkepő.. -mondtam
Felált megfogta a kezem, feláltam megölelt és felemelt. Annyira hiányzott már ez. Hiányzott az illata, a hangja HIÁNYOZOTT.
Eszembe jutott mikor halálosan szerelmes voltam belé.Mindig ilyen volt csak az egy északás kalandok a szép szóval is de ribancok hajszolása. Mindig is tudtam hogy soha nem lesz olyan hogy MI. Elengedtem de mindig volt és lesz is helye a szívemben.
Este tíz van és még mindig itt van nálunk. Tesója már egy orája haza ment. Ülünk egymás mellett és nézzük a filmet. Mondjuk nem a filmen járt az eszem hanem azon hogy nehogy elkezdjek megint reménykedni abban hogy lehet lesz valami.
Anya bejött szólni hogy este 11 van és ideje haza menni. Nyomott egy puszit a homlokomra és az ajtó felé indult mondván hogy holnap találkozunk.