Olivia Turner egy tehetséges sminkmester, kinek műveitől több alkalommal hangosan zengett a sajtó. Folyamatos megbízásokkal van ellátva, így munkában és feladatokban nem szenved hiányt.
Épp a nagyon ritkán előforduló szabadnapját élvezi, mikor főnök...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Chanyeol szemszöge:
Azt hiszem minden túlzás nélkül kijelenthetem, hogy egy szemhunyásnyit sem aludtam. Végtelen és egy verzió játszódott le a fejemben az éjszaka leforgása alatt, azt illetően, hogy mi minden sülhetett volna el rosszul. A végtelenségig képes lettem volna kínozni magam ezekkel a rémes gondolatokkal, ha Olive nem zavar meg benne. Mélyen aludt nagyjából attól a pillanattól kezdve, hogy befeküdtem mellé és hozzám bújt. Kimerült lehetett nagyon, ami végtére is teljesen érhető a történtek után. Fogalma sem volt róla, hogy míg ő békésen álmodik mellettem, legbelül milyen borzalmakon megyek keresztül éppen.
Azonban, mikor arcát nyakamba fúrva kezdett békés szuszogásba, az összes aggodalmam egy pillanat alatt elillant. Ekkor döbbenek csak rá igazán, hogy hol is vagyok, s kivel. Életem szerelme a karjaim közt pihen, olyan közel bújva hozzám, amennyire csak lehetséges. Rózsaszín ajkai lágyan súrolják nyakam vékony, s meglehetősen érzékeny bőrét, haja finoman vállamra, s mellkasomra omlik, melynek mámorító illatánál kellemesebbhez sosem volt még szerencsém. Hajzuhatagába túrva vonom még közelebb magamhoz, ami szinte már lehetetlenség, én mégis megpróbálkozom vele, mert önző módon már nem érzek elégnek semmit. Többet akarok. Többet, mint ami eddig jutott nekünk.
Egy újabb nap, egy újabb műsor. Kezdek belefáradni az állandó szereplésbe, de nincs mit tenni, a szerződés már megköttetett, mely szerint a mai napon kötelező megjelennünk a forgatás helyszínén és vendégszereplőkként végigülni azt az egy órát, mely alatt feltételezhetően ugyanolyan szar kérdésekkel fognak bombázni minket, mint minden más ugyanilyen szar műsorban.
Rettentő nehezemre esett reggel egyedül hagyni Oliviat, de nem akartam felébreszteni. Önkényesen úgy döntöttem, hogy szabadnapot adok neki az egész banda nevében, amiről egy cetlit is hagytam neki az asztalon, a gyorsan elkészített reggelije mellé. Úgy voltam vele, hogy az sem érdekel, ha Chun Soo esetleg megharagszik, amiért minden feladat az ő nyakába szakad, hiszen őket sem érdekelte, mikor ez fordítva alakult így. A srácok nem értették, miért nem hagyom, hogy felkeltsék a lányt, így kénytelen voltam nekik elmesélni a tegnap történteket -természetesen az együtt alvás és annak részletei kivételével. Nem számítottam rá, hogy így fogják fogadni a hallottakat, de ezek szerint sokkal jobban kedvelik a mi gyönyörű sminkesünket, mint azt gondoltam volna.
Ahogy arra számítani is lehetett, a forgatás unalmas volt, viszont olykor azért magunkra erőltettük a szokásos reklámfilmbe illő bájvigyort, illetve hangosan nevettünk a roppant fárasztó és cseppet sem humoros poénokon, amiket ellőttek. Erőltetettnek hatott az egész, de már hozzá vagyunk szokva az ilyen helyzetekhez és megtanultuk kezelni őket.
Hozzávetőlegesen a műsor felénél tarthattunk már, mikor a műsorvezető egy kis türelmet kért tőlünk, majd nem sokkal később a falon lévő hatalmas képernyő felvillant, elénk tárva valamit, amire egyikünk sem számított.
