Elgondolkodtál már azon hogy mi a célod a világban? Vagy hogy mi a szereped? Hol a helyed? Kuro a hétköznapi diák ezen szokott. Miután hazaér fenekestül felfordul az élete.
-Kik vagytok?-hallottam meg egy hangot a fák közül. Szétváltunk, majd mindketten a hang forrása felé néztünk.-Kik vagytok?-kérdezte újra. A fák közül egy sárkányhoz hasonló gyík sétált ki. Hosszú fekete garbós kabátot viselt, melynek nyaka piros színű volt. Fekete kabátja mellett egy fekete nadrágot viselt, ami lába végéig befedte. Jobb oldalán egy igen vékony kard díszelgett. Markolata kék kis kövekkel volt kidészítve. Feje hátulját piros, bordó és narancs színű tollak borították. Farka hátulját is ilyen tollak díszítették. Kék szemeit narancsos-sárga pikkelyes bőre kiemelte.-Csak utazók.-mondta Leon. Ezután egy éles hangot hallottam meg, ami a füleimet bántotta. A fájdalomtól térdeimre estem és kezeimmel próbáltam füleimet eltakarni, így védeni a hangtól. Halkan hallom, hogy Leon kérdez valamit, de nem értem.-Hohó. Szóval te egy sárkány vagy.-állapította meg egy kismeglepetséggel a hangjában. A hang ezután elhalkult és a fák közül meghallottam valamit. -Jól vagy?-kérdezmeg Leon. Bólintottam.-Valamit hallottam a fák felöl. Ha lefoglalod megnézem.-próbáltam olyan halkan mondani amennyire csak lehetséges. Bólint és segít felállni. Hirtelen ekkor a gyík eltűnt, de egy pillanatra megláttam, hogy Leon felé megy és én meg elé ugrottam.-Hohó! Tele vagy meglepetésekkel!-mondta meglepődötten. Jobb kezemre néztem, melyben karmazsin színű tűz égett, ami egy kard alakját vette fel, így kivéfve a csapást. Kardomat másik kezemmel is megtámasztottam, hogy kardja ne vágjon ketté. Nem figyeltem és ő egy rugással az egyik fa törzsének küldött. Szédülten próbáltam felkellni és akkor újra hallottam valamit vagy valakit. Továbbra is feküdtem a földön és a hang irányába kezdtem nézni és figyelni.-Tünj el hall téged!-hallottam meg egy ordítást. 'Akkor ez a társa lehet'.gondoltam, majd gyorsan felkelltem és befutottam az erdőbe.-'Légy óvatos'.-hallottam meg nővérem hangját. Egyre jobban hallottam lépteit. A fákon futott vagy éppen ugrált. Felugrottam az egyik faágára(na persze amelyik elbír), ahonnan egy ugrással a következő ágra ugrottam, ahova éppen akkor érkezett. Egy jól irányzott rugással lerugtam. A kezemben újra megjelent a tűz kard, majd leugrottam a fáról.-'Ne lankadjon a figyelmed. Még itt van.'-mondta Harumi komolyan. A fák között láttam valamit elrohanni, majd ugyan ott, ahol láttam egy gyors támadással rám is támadt. Szerencsémre a karddal kivédtem, de valami mégis a fához csapott.-'Ha lehet ebből a fáknak vagy bármi másnak csapódásból nem csinálnál rendszert.'-jegyezte meg Harumi cinikusan. -Nem is akarok.-szóltam vissza kicsit morcosan, majd elkezdtem vissza futni a tisztásra. A kard alakja megváltozott futás közben. Mostmár egy lángoló íj volt a kezemben. Mikor visszaértem nem figyeltem mi történik ott csak fordultam és lőttem. Ekkor tudtam végre megnézni, hogy ki üldöz. Egy fekete kígyó lábakkal, melyeken éles karmok voltak. Tüzes nyilam kikerülte és karmai elől csak nehezen tudtam arréb menni, annyira közel volt már. Bal karomat megkarmolta, de nem érdekelt. Újra fordultam és lőttem. Eltaláltam az oldalát. A kígyó gyorsabban támadott, mint az előbb és bal lábával elütött.-Kuro!-hallom meg Leont, majd próbáltam felkelni, de ekkor éreztem, hogy az már nem igen fog menni. Leon hozzám futott, majd segített felállni, de a kígyó nem hagyva esélyt a menekülésre támadott is. Nem tudtuk volna kivédeni, de hirtelen a gyík az útjába állt.-Elég lesz Rintaro!-szólt rá a feketére, majd felénk fordult. Arcán döbbenet ült, majd kabátját levette. Hasán megpillantottam egy fehér szárnyat, amitől szemeim kikerekedtek.-Ti a Flame klánból vagytok?-kérdeztem teljesen lesokkolva. Miközben visszavette kabátját bólintott.-Úgy tűnik az este többi része beszélgetés lesz.-jelentette ki.-Akkor azt jobb, ha nem itt tesszük.-szólt Leon, majd elindultunk vissza a kunyhóhoz. Útközben megkellett állni, mert a bokám valahogy, valamikor kificamodott, ami most kezdett el fájni.'Kész csoda, ha eddig tudtam sétálni.'gondoltam. A maradék időt Leon hátán töltöttem és csak ekkor vettem észre, hogy piszkosak ruhái.-'Biztos lefoglalta neked'-mondta Harumi, majdnem nevetve. Nem figyeltem rá. Mikor visszaértünk addigra az ellenfelem is visszaváltozott, aki egy talán velem egykorú fiú lehetett, de elájult, mert találatom miatt sok vért vesztett. Emiatt kezdtem magam rosszul érezni. Sebeinket ellátták és az ágyban a Rintaro nevezetű aludt.-Na akkor...-kezdtem bele.-Ti kik vagytok?-kérdeztem. Valamiért szomorkásan elmosolyodott.-Én Rei vagyok. Ő pedig Rintaro.-mutatkozott be, majd az ágyra nézett.-Az előző kérdésedre a válaszom igen. A Flame klán tagjai vagyunk. És, ha jól emlékszem és hallottam akkor téged Kuronak hívnak ugye?-kérdezte. Bólintottam aztán csönd telepedett ránk. A csöndet megunva kezdtem elmagyarázni a dolgokat, ami az elmúlt két napban történt. Rei csak csendben figyelt. Egyszer sem szakított félbe, makd miután végeztem átgondolva ennyitt mondott:-Holnap indulunk Kumashiribe.-majd ezután fogta magát és elment. Valahonnan ismerős volt ez név.-Kumashiri?-kérdeztem Leon felé fordulva.-Körülbelül 3-4 nap mire gyalog oda érünk. Abban a városban található a Flame klán.-magyarázta.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Itt is van. Kicsit hamarabb, mint a hétvége. Csak beakartam írni, hogy majd a hétvégén felrakom, de barátnőm rábeszélt😄😂. A kövi fejezet készül. És szeretném bejelenteni új történetem, amit majd a hosszúhétvégén rakok fel. Címe: Árnyak gyilkosa. Nem tudom majd mikor rakom oda a részeket. De remélem oda is sűrűn.
