Imperfect - Tökéletlen

9 - Buli

Ryan~

Szombat este van. Nem rég érkeztem Tom házába, előkészíteni mindent a bulihoz. Tom kirakott pár italt a pultra, hogy ne kelljen túl messzire menni megkeresni a vendégeknek az italt. Én közben elpakoltam minden törhető dolgot a nappaliban. Ezek a bulik egy kicsit elszoktak durvulni törés téren. Aki táncol még véletlen eltöri Tom cuccait. Az alkohol pedig még több embert sarkall arra, hogy bedurvuljon. Én épp ezért nem szoktam inni, vagy csak keveset. Alkohol nélkül is ellehet lazulni.

Tommal ültünk a kanapén és vártuk a vendégeket, 8-ra írtuk ki a gyülekezést. Ezek a bulik elszoktak tartani hajnal 3-ig is, vagy még tovább.

Én a bulik után nem szoktam haza menni. Itt szoktam maradni Tom házában, a kinevezett szobámban. Általában egy lánnyal, de ha fáradt vagyok, akkor csak egyedül. Ezért is kéne egy saját lakás nekem, hogy végre akkor amikor akarok vihetek egy lányt és szorakozhatunk édes kettesben. De erre még egy kicsit várnom kell. Addig elvagyok Tomnál, azt mondta nem zavarom. Ezért is vagyunk legjobb barátok, megértjük egymást és beszélhetünk bármiről. Mindketten lazán vesszük a dolgokat.

8:00. Megérkezett pár fiú és lány, de majd csak 9 után szokott a buli beindulni. Akkor kezdenek el piálni, beszélni és táncolni. De valakik 9 előtt elkezdenek inni, ezért is van, hogy ők általában a mosdóban kötnek ki, fejükkel a WCcsészébe hányva.

• • • • •

Emily~

Úgy beszéltük meg V-vel, hogy 4-re jön, mert kell a készülődés neki is meg nekem is. De késett úgy 20 percet, de nem vettem magamra, hisz csak 20 perc. De mikor megérkezett egyből elhadarta miért késett.
- Bocsi, bocsi Em! Elaludtam, sajnálom! - közben már pakolta is ki a táskájából a ruhákat és a sminkkészletét.
- Semmi baj, nem történt semmi nagy dolog! Nyugi! - nyugtattam meg.
- De történt. Kevesebb időnk lesz elkészülni... - nézett rám és vágott egy szomorú fejet. - Nem baj, egy kicsit gyorsabbnak kell majd lennünk.
- Oké. De biztos ennyire sokat jelent 20 perc?
- Rengeteget Em, rengeteget! - rázta meg a vállam. - Hoztam sminket, gondoltam kusminkellek, szabad?
- Persze, de nem túl feltűnőt. -válaszoltam neki.

Leültem az íróasztalomhoz, V pedig az asztalra pakolta a sminkcuccot és elkezdte kiválogatni a szükségeseket.
- Csukd be a szemed, nem akarom, hogy tudd milyen színeket használok fel, meglepettséget akarok látni, mikor belenézel a tükörbe.
Engedelmeskedve neki, becsuktam a szemem. Elsőnek alapozóval kezdte, ahogy éreztem nem sokat tett rám, ennek örülök, mivel én sem szeretek sokat rakni. Nagyjából szépnek mondható az arcbőröm.
Majd a púderrel folytatta amitől egy kicsit köhögnöm kellett. Aztán a szemem következett. Innestől már nem tudom elképzelni, hogy fog kinézni a fejem. De bízok V-ben. Az utolsó lépés után, azaz a rúzs feltétele után mondta:
- Ide hozom a tükröt, de majd csak akkor nyisd ki a szemed, ha szólok.
A kezembe adta a tükröt, vettem egy mély levegőt, majd szólt, hogy megnézhetem magam.

Kinyitottam a szemem. Elsőnek a szemhélyamra feltett csillámló szemfesték tűnt fel, aminek a sarkába mélyítésként feketét tett. Majd a számra néztem és a núd barna rúzs ezzel a csillámló barna szemsminkkel meglepően jól állt nekem.
V-re néztem, mosolygott rám, majd így szóltam:
- Azta! Nagyon szépen köszönöm! Hogy tudsz ennyire jól sminkelni?
- Gyakoroltam magamon, meg pár barátnőmön.
- Értem, hát köszönöm! - mosolyogtam rá.
- Hé, hé! Még nem végeztünk. Hoztam neked egy ruhát, szerintem nagyszerűen állna rajtad. Gondoltam neked nem sok bulizásra való ruhád van, mivel ez az első party amire mész. - közben felvette az ágyról a ruhát amit hozott nekem és megmutatta.
Elállt a szavam, szerintem ez a ruha gyönyörű,de kétlem, hogy nekem jól állna. Kevés ruha áll jól nekem. Ez fekete volt a derekánál egy megkötővel, a szoknya része fodros, a felseje pedig 'x' alakban haladt a mell résznél.
- Tessék, próbáld fel! - adta a kezembe a ruhát én pedig elindultam a szekrényem melletti tükörhöz és elkezdtem levetkőzni, közbe V is elkezdett átöltözni. Magamra húztam a ruhát, a mell résznél egy kicsit szűk volt, de még tűrhető. Majd felnéztem, és megpillantottam magam a tükörben. Fura, hogy ennyire jól állt nekem a ruha, ez megdöbbentett és sóhajtottam egyet. Ez ilyen megkönnyebűlt sóhaj volt. Közben mellém állt V és néztük a tükörképünket. Ő persze sebb volt mint én, ez nem meglepő de közben be kell ismernem, hogy most tetszek magamnak, először az életemben.

Felvettem a váltáskámat, beleraktam a telefonom és a pénztárcám amiben benne vannak az irataim. Majd fél 9-kor lementünk a földszintre, a nappaliba. Apa és Emma a kanapén ült, Jamie biztos fent a szobájában. Apa szemügyre vett majd a szemembe nézett, miközben odasétáltam hozzájuk. Emma megszólalt:
- Gyönyörű vagy Emily. Jó szórakozást nektek! - mosolygott rám, majd felállt és megölelt.
- Tényleg gyönyörű vagy Em! - mondta apa, majd megölelt - Vigyázzatok magatokra! És ügyesen!
- Jól van apu! Felelősségteljesek leszünk. - mosolyogtunk V-vel apura és Emmára. - Sziasztok!
- Jó mulatást! Sziasztok! És Em, max hajnal 2. - figyelmeztetett utoljára apa.
- Jól van apu, tudom.
Ezzel elindultunk V-vel az ajtóhoz, mert megérkezett a barátja a kocsival.
És mielőtt kiléptem volna, halottam, ahogy Emma mindja apámnak:
- Nyugalom, nem lesz semmi baj, felelősség teljes lány. Tudja mit csinál.
- Remélem így lesz - mondta apa.