Az örökké hosszabb, mint gondolnád! • Levi x OC

Part 5 /Őrült szülinap/

Már egy ideje a Peaches & Cream-ben dolgozom túl vagyunk már egy semleges karácsonyon is és most már tél is elmúlt valahol tavasz eleje közepe járunk, ami azt jelenti, hogy Annie, Marco, Ymir, Jean, Historia, Eren, Sasha és Reiner is ide költözött, mert végre ők is betöltötték a 18-at. Mivel én nem tudtam velük együtt ünnepelni a szülinapjukat, ezért elvittem őket a klubba, úgy hogy én állok nekik mindent. Persze felvilágosítottam őket, hogy én közben dolgozni is fogok, de azt mondták, hogy őket az nem zavarja.

Este egy HATALMASAT buliztunk. Jól leittuk magunkat és valahogyan haza kecmeregtünk. Reggel (azaz délután, csak én már teljesen átálltam erre az idő beosztásra) én keltem fel leghamarabb, ami nagyjából 4 óra fele lehetett. Lementem gyorsan bekaptam egy fájdalom csillapítót, majd mindenki szobájába vittem egy pohár vízzel kiegészítve. Csináltam reggelit, aztán mivel a skacok nem ébredtek fel hagytam nekik üzenetet, hogy mentem melózni és nekik is csináltam reggelit, ami benn van a hűtőben.

Fél 9: beértem a melóba és Alexander rögtön lerohan azzal, hogy ezer meg 1 mindent kell elmondania. Leültem a bárpulthoz és vártam, hogy elkezdje.

-Először is....... -kezdi el.

-Bazi nagy sikert aratsz itt! Főleg, ahogy a hangodat változtatod hol magasra hol pedig mélyre. Az emberek imádják, hogy bármilyen dalt kérnek te saccra pontosan ugyan úgy elénekled, mint az eredeti énekes. -fejezi be a mondatát.

Én csak egy hatalmas vigyorral a fejemen hallgatom tovább:

-És most jön a legfontosabb! -már alig fér a bőrébe. Képzeld, egy nagyon befolyásos csaj itt akarja tartani a szülinapját 2 nap múlva. -nyögi ki végre újongva.

Köpni-nyelni nem tudtam, viszont az arcomon látszott, hogy milyen boldog vagyok, mert a befolyásos embereket szeretjük itt a Peaches & Cream-en. Ennek nagyon egyszerű oka van: ha befolyásos az azt jelenti, hogy gazdag és, ha gazdag, akkor többet is fizet (jó jó igaz ilyenkor vannak külön kívánságaik, de az most mi lesz nekünk) és ha többet fizet, akkor a nagyobb bevétel nagyobb részben is oszlik szét. Röviden-tömören több pénzt kapunk a melóért. Ez míg végig ment a fejemben megjött az első és legfontosabb kérdésem:

-Milyen külön kívánsága van a csajszinak, már ha van? -bököm oda.

-Csak annyi, hogy kibérelték a helyet és a kis hölgy punk/emos és a haverjai (meghívott vendégei) is azok ezert olyan zenét kell játszanotok, ami nekik is tetszik, illetve úgy öltözködni, mint ők. -válaszolja lazán.

-Menni fog főnök! -jelentem ki magabiztosan. -Ennél könnyebb nem is lehetne, hiszen van egy punk, emos, goth keverék énem is, amit csak előhívok és mehet is a parti. -mosolygok könnyedén.

-Ja és holnap zárva vagyunk, hogy feltudjatok készülni a szülinapos lány és barátai jövetelére. -vágja hozzám majdnem elfelejtvén.

Biccentettem és készültem a ma esti bulira. A mai meló is olyan volt, mint a többi csak most keveset ittam, hogy legyen még erőm a szülinapi partin vedelni. Hazaértem lefeküdtem. Másnap felkeltem bementem 8-ra gyakorolni és full józanon hazajöttem jóval előbb, mint szoktam.

Eljött a várva várt nap. Mivel fül és orr piercing-em is volt nem kellet csak egy két kiegészítő meg a szokásos ruhám + egy kis fekete smink itt ott az arcomon oszt kész is vagyok. Bementem és 9-kor már özönlött is a nép. Egy laza kezdéssel indítottunk (Anna Tsuchiya -Zero , majd Lucy, Rose), ami úgy tűnt, hogy tetszik a közönségünknek, így felbátorodván bedurvultunk (Blue Stahli - Take down, aztán The pretty rockless - Why'd you bring a shotgun to the party). Az emberek teljesen lesokkoltak, hogy így váltogatom a hangszínem, de végül is tetszett nekik, úgy hogy folytattuk. Ezek után végig énekeltem a Bridear teljes Baryte albumát. Aztán tartottam egy szünetet, mert bevallom nagyon megviseltek a mélyen hörgő éneklések (Bridear). Lerohantam Decim-hez azzal a mondattal, hogy keverje ki nekem a legerősebb piát, amit valaha életében csak csinált.

-Te aztán nem sajnálod a piát. -szólal meg mellettem egy mély rekedtes, félelmetes, de mégis vonzó hang.

-Mesteri megállapítás! -mondom kivételesen nem gúnyosan, majd egy szempillantás alatt lehúzom az egészet.

A pasi csak nézett, mert még nem nagyon látott olyan lányt, aki ennyire bírja az alkoholt. Hát ez se tartott sokáig, nem sokára beütött egy kicsit (hangsúlyozom tényleg csak egy kicsit. (az elején)) a pia. Felmentem a színpadra és énekeltem még egy kicsit. Éneklés közben felsegítettem a szülinapost a színpadra és ott táncolt mellettem. Mikor végeztem az énekléssel egy kicsit buliztam a tömegben, majd egy erős kar megragadott és elvonszolt az egyik emeleti eldugott folyósora. Az a srác volt, akivel dumáltam az előző szünetemben egy szót. Nekinyomott a falnak a kezeimet lefogván és mire feleszméltem már a nyelve a számban is játszadozott. Hevesen, de mégis gyengéden és érzékien csókolt. Mindvégig a szembe nézett és ahhhhh............. azok a hidegségtől ragyogó acél kék szemek, majd elolvadtam tőlük, mikor egy ismerős érzés ébredt fel bennem. Nem tudom, hogy jött ez nekem ez, de teljesen de ja vu érzést keltett bennem ez a férfi. Míg én ezen elmélkedtem ő magához szorított, az egyik kezét a derekamon pihentette, míg a másik kezdett lejjebb vándorolni. Nem mondom, hogy nem élveztem, mert rohadtul élveztem és látszott rajtam, hogy én is akarom, de nagyon nyomasztott ez az ismerős érzés. Majd bevillant!

-Elég! -tolom el magamtól, elrántva a fejem a tekintetéből (lefele oldalara néztem).

-Miért? -kérdezi tőlem, azon a nagyon szexi hangján.

-Mert............. -kicsit nehéz beszélnem a pia miatt, de folytatom. -Mert te már lesmároltál engem pár hónapja, ugyan így a semmiből és....... és...... -nem bírtam befejezni.

-És? -kérdi tőlem kíváncsian.

-ÉS ÉN FÉLEK!!!! -ordítottam torkom szakadtából most már sírva. (ezt senki nem hallotta, mert nagyon megy lent a tombolás)

-Mégis mitől? kérdezi fájdalmas hangon.

-Hogy.... hogy... -dadogtam. -Hogy te is csak "azt" akarod tőlem és ha kell meg is erőszakolsz érte! És most nincs ki megvédjen! -bömböltem most már.

Ezek hallatán a férfi kezét az államhoz emelte, hogy a szemébe nézzek. A szemébe még nem látott fájdalmat láttam, amitől még jobban elkezdtem sírni. A könnyeim folyóként záporoztak és hirtelen arra leszek figyelmes, hogy a srác egy gyengéd és nyugtató csókban részesít, miközben szorosan magához ölel. Miután ajkaink elváltak egymástól ő felkapott és elkezdett velem sétálni. Bevallom őszintén most féltem életemben második legjobban, de mégis végig belé kapaszkodtam és, már csak azt suttogtam, hogy: -Kérlek, kérlek......... csak ne bánts. Ezek hallatán Mr. Névtelen megtorpant, de aztán folytatta menetét most már kicsit gyorsabban. Bevitt egy eldugott kis hálószobába. Én már vártam, hogy elkezdjen velem erőszakoskodni és most már teljesen bele is törődtem, hogy itt a vége, senki se fog most segíteni. Mikor is csak gyengéden lerakott az ágyra, levette az ingjét, befeküdt mellém és magához szorított. Nem fájóan, inkább csak megnyugtatóan, azt sugallván, hogy: -Kérlek ne félj tőlem. Soha nem foglak bántani. Ez még önmagában semmit sem segített, viszont amikor megéreztem a mellkasára dőlve azt a finom citromos, mentás illatát akarva akaratlanul is teljesen megnyugodtam. Még egy kicsit sírdogáltam a meztelen felső testén, aztán elaludtam. Azt hiszem ilyen békében és nyugodtságban még életemben nem aludtam. Nem tudom, hogy ki ez a férfi, de hogy én el nem engedem őt az biztos (ma este legalábbis).

Hi! Asszem' tényleg sikerült kicsit kibontakoztatnom már azt a kis szerelmet, de hogy még mennyire az elején járunk. Dúl a láv. Majd valamikor legalábbis fog. Azt hiszem. Sőt biztos vagyok benne!