Mikor felkeltem már kezdett sötétedni.Kimentem a szekrényemhez, majd felvettem egy tiszta ruhát. Vissza mentem Steve szobájába és láttam, hogy egy két dolog rossz a szobájában szóval megjavitottam, mindent. Már sötét volt mire mindennel végeztem. Az ajtó kilincse lehajlott és Rogers lépett be rajta.
-Szia. Kipihented magad?- kérezte miközben letette az egyenruháját.
-Igen tökéletesen, és mi volt a találkozón?- nekem is ott kellett volna lennem, de szerencsére helyette aludhattam.
-Megbeszéltük a sorrendet, és ujjítottunk a felszerelésemen...- És még mondta, de nem nagyon figyeltem oda, inkább a hasamra gondoltam ami nagyon korgott. Steve a hadi ügyekről áttért valami másra.
_... ja és ma megcsókolt az egyik titkár. És Peggy is látta valy...- a figyelmem azonnal rá szegeződött .
-Hogy mi?... Tényleg??- ~nem, mintha nem Steve lenne most az a férfi akire minden hölgy vágyik, de akkor is észbontó.~ a gondolat menetem az ajtó nyílása zavarta meg. Bucky lépett be rajta. ~Neki is tudni kell!~
-Bucky! Képzeld Ste...- a mondatom folytattam volna, ha a mellettem ülő Steve nem fogja be a szám, én épp kiszabadulni próbáltam, de nagyon erős Steve.
-Semmi ne figyelj rá Buck, amúgy, hogy vagy?- nem tudtam mit tenni mint megharaptam a kezét, így elengedett és rá dőldem, hogy ne akadályozhassa meg a mondandóm.
-Képzeld Stevet megcsókolta egy titkárnő-leszalltam Steveről és kifujtam a fáradt gőzt.
-Tényleg? Nahát, büszke vagyok rád!- ismerte el barátja sikerét.
-Na és jó big....- mielőtt még kimondta volna a bige szót, ránéztem jelezvén, hogy ~itt vagyok!!! ~
-Az az... Szép hölgy volt?-Javította ki magát Bucky. Steve elmesélt mindent arról a ami ma történt miközben mi borjú húst ettünk Buckyval.
Majd Steve haza küldött, hogy nézzek szembe Howard ágyasával és készüljek el holnapra ~az első bevetésünkre~.Az ajtónk előtt álltam. Nehezen ,de benyitottam.Szerencsére a vendégünk elment már. Így csak Howardot találtam otthon aki épp hangosan gondolkodott.
-Ha fél nap Romába az út akkor kiraklak titeket holnap este, egy nap megfigyelés holnapután estére talán végeztek akkor holnap után elindulok értetek és oda érek... 4 nap múlva.-hallkúlt el mikor mellé értem.
-Kell szállás is akkor.- fűztem az előző gondolat menetéhez.
-Igaz... Megoldom, menj aludni holnap korán kelsz, ne járj úgy, mint ma!- küldött el aludni, én persze engedellmeskedtem. Másnap már hatra a repülőn voltunk, mindent ellenoriztünk ,majd már csak a fiúkat vártuk. Hamarosan mind megérkeztek. Az a fél napos úton sok mindent megtudtunk. Dugan nem szeret magasban lenni, Jim szereti a haj illatát, Gabe sok hölggyel szeret együtt lenni és Jack nem hord alsót. Az út elég hosszú volt így megváltás volt leszállni.Róma volt az első hely ahol voltunk, kis megfigyelés után este elmentünk a nyugovóra helyre ahol nem sokat aludtam, de kibírtam. Másnap lerohantuk az első bázist, könnyen ment a kis győzelem, az idő szép volt Milánó mellett voltunk és még egy napig nem jöttek értünk szóval körbe néztünk Olaszországban. Én szereztem sajtot Howardnak. Gabe talált magának Francia hölgyet ~de biztos hogy örömlány volt~ egy nappal később Howard értünk jött. Ismét túl sok információt tudtam meg a fiúkról.
-Bell...- jött mögűlem egy lágy, kérlelő hang.
-Igen, Steve?- kezdem félni, hogy mit szeretne tőlem.
-Oda ülhetek a helyedre?-mint valami gyerek a másodpilóta székben szeretne ülni.
-Persze, de erre vigyázz!-nyomtam a kezébe a sajtot. És ő boldogan ült be a helyemre.Én Steve helyére mentem, azaz Bucky mellé.
-Szia- ültem le mellé. Kicsit fáradtan, de még talpon voltam.
-Miért nem aludtál?- kérdezte meg minek után végig nézett rajtam.
-Vigyáztam rátok és !DUGAN! is hangosan horkolt.- hangsúlyoztam ki, hogy tudja Dugan is.
-Vigyáztál? Mint a kisértet kastélyban igaz?- erre csak egy megvető pillantást kapott tőlem.
-De most komolyan... Aludnod kéne!-
Nézett rám, mint Houwy mikor aludnom kéne.
-Hogyan?Csak fekve szeretek aludni és ma nem hoztam magammal az ágyam.- utaltam a kényelem hiányára.
-Feküdj el itt, még van melletted kettő ülés.-Mutatott a mellettem lévő kihasználatlan székekre.
-De ez kicsi- kerestem a kibúvokat.
-Dőlj rám!- próbált Bucky rábeszélni. Még a kabátját is az ölébe hajtotta.
-De nem lehe...-folytattam volna a tiltakozásom ,de ő átkarólt és az ölébe fektette a fejem a kabátjára amit nekem hajtott össze. Kis megvetéssel felnéztem rá ,majd vissza dőltem a kabátra és a lábam is felhúztam az ülésre. Nem kellett sok hogy elaludjak.... Másnap a szobámba tértem magamhoz.
-Kávét!!!Sokat!!-ennyi jött ki a számon. Felöltözve kivánszorogtam a konyhába ,de nem számítottam rá, hogy ismét vendégünk van. Howard ismét annál a táblánál állt aminél 4nappal ezelőtt de mostmár a következő úti cél volt rajta mellette Steve és Bucky állt akik nagyban helyeselték Houwy szavait. Az álom még a szemembe volt így nem sok mindent láttam, még a macskát sem ami előttem volt és szépen agyon tapostam szegénykém, ő nagy nyávogással futott el(amire persze Steveék rám kezdtek el figyelni.) én hirtelen hátra léptem neki a szekrénynek amiről ~biztos~ a legértékesebb tárgyak kezdtek el le zúdúlni. Szerencsére a reflexeimnek hála mindent elkaptam, de mostmár biztos nem romantikusan, békésen indul a napom. A 7-8 tárggyal a kezemben szólaltam meg először.
-Jó reggelt- Bucky és Steve csak mosolygott Houwy persze a macskát dédelgette.Buck mosolyogva, de oda jött segíteni nekem.
-Kérj a cicától bocsánatot- viccelődött mellettem. A reggelem így indult, de szerencsére a nap hátra lévő idejét Buckyval töltöttem.Ismét egy kicsit közelebb kerültem hozzá. A következő nap ismét utazni kényszerült a csapat. Most Páris volt az úti cél. Mostmár automatikusan hátra kényszerültem ~nem mintha bántam volna~
-Azt mondják Párizs a legromantikusabb hely a világon.- Kezdett meg egy témát Jim.
-Ohh igen a szép Francia lányok... Nem vinnék fel oda egy amerikai lányt sem...csak franciát -olvadozott Gabe, az arcomon lehet latszódott a döbbenet amit ezek a szavak okoztak.
-Ne aggódj én majd felviszlek oda.-Súgta Buck a fülembe miközben átkarólt. Ettől még a szőr is felállt a hátamon...
ESTÁS LEYENDO
A hibrid/Befejezett/
Fanfic∆,,-Érte feláldoznám magam!!!-"∆ Jesabelle 1923.04.30-án született, de semmit se lehet tudni róla azon kivül, hogy valamilyen természett feletti módon regenerálja a testét, legalábbis 12 éves koráig míg nem egy kezdő tudóshoz kerül... Howard Stark...