Hullámvasút (Rollercoaster)

Merj önmagad lenni!

Fedezd fel magadban a szunnyadó vadat,

Mindenhol büszkén vállald fel magadat!

Hitesd el a kételkedőkkel minden szavadat,

S döntsd le egy érintéssel az előtted álló falakat.

Találd meg, mi az, amiben ki tudsz teljesedni,

Ha meg van, küzdj érte, s ne hagyd elveszni!

Merj mindenki előtt önmagad lenni,

A rosszat feledni, s önfeledten nevetni!

Őseink sokszor bújkáltak e világtól,

Rettegtek a még el nem követett hibáktól.

Menekültek, s kutattak egy jobb élet után,

Majd mind eltűntek, s elfeledték sok idő múltán.

De te ne tedd ezt, hisz régen volt már,

E világra mostan egy jobb élet vár.

Merj mindenki előtt önmagad lenni,

A rosszat feledni, s önfeledten nevetni!

Lelked még csak bontakozni készül,

Egyetlen vár sem két nap alatt épül,

A sima, puha bőr is egyszer megvénül,

S hiába is szeretnénk, újra meg nem szépül.

Egy életed van, hát éld, ahogy akarod!

Mit tegnap kívántál, lehet, ma megkapod.

Merj mindenki előtt önmagad lenni,

A rosszat feledni, s önfeledten nevetni!

Mára már meglelted szívednek vadát,

Rég leverte lelked az ellenség hadát.

Mint forró láva, tör belőled vágya a tudásnak,

Tárd ki lényedet, s mutasd meg a világnak!

Már tudod, hogy ki vagy, s kivé akarsz válni,

Már tudod, hogyan kell szárnyak nélkül is szállni.

Merj hát mindenki előtt önmagad lenni,

A rosszat feledni, s önfeledten nevetni!