T

2. Fejezet: Ismerkedjünk

Valami nyálas szarság ment a rádióban, mikor felébredtem a kanapén. Trevor a hűtőben matatott, aztán felém fordult és halvány mosolyt eresztett. Felültem és álmosan dörzsöltem a szemeim, mire a férfi odahuppant mellém és hátradőlt a kanapén.

   - Nincs kedved várost nézni ma? – kérdezte hirtelen.

   - De van. Miért is ne? – mosolyodtam el.

   - Remek– pillantott a szemembe, mire aprót bólintottam.

   - Öhm... Elmegyek, letusolok és átöltözök – ezzel felpattantam onnan és a bőröndömmel a fürdőbe indultam.

Trevor pár pillanatig még nézett utánam, majd bekapcsolta a tévét.

Feltűztem a hajamat és lassan engedni kezdtem magamra a langyos vizet. Igyekeztem minél hamarabb letusolni és felöltözni, nem akartam már most a rekord lassú öltözködésemmel várakoztatni őt. Kíváncsi voltam, vajon hová akarunk menni autókázni. Mikor végre kész voltam, mosolyogva léptem ki a fürdőből. Trevor azonnal rám pillantott, ismét tetőtől talpig végigmért, amibe ismételten belepirultam. Felállt a kanapéról, majd felém indult és előttem egy lépéssel megállt, kezét a falnak támasztotta. Mély levegőt vettem és szívem egy kicsit meglódult. Tekintetem a nyakán lévő tetoválásra tévedt, de a póló magas nyakától nem teljesen láttam azt.

   - Szabad? – pillantottam fel rá, mire ő értetlenül pislogott le rám. – Megnézhetem a tetoválásod?

   - Melyiket? – mosolyodott el.

   - Hm... Mindegyiket.

Halkan felnevetett, majd a következő pillanatban ledobta az ingét, aztán a pólóját én pedig megszeppenve álltam előtte. Erővel elszakítottam a tekintetem a mellkasáról, majd végigfuttattam a kezem a nyakán lévő tetováláson. 'Cut here'. Tekintetem ezután a bal vállán lévő tetoválásra tévedt és elolvastam a szöveget. Lesz mit sztoriznia az autóban. Ezután a kezei jöttek, végül hátat fordított nekem. Lassan végighúztam az egyik ujjam a gerincénél végigfutó kobrán, ezután felkapta a pólót és az inget, majd kitessékelt az ajtón. Beültünk a furgonba, beindította és kezét a combomra tette. Jóleső borzongás futott végig rajtam.

   - Nos, merre menjünk, kedves hölgy? – kérdezte.

   - Te vagy a helyi, én a sarokig nem tudnék eljutni térkép nélkül – kuncogtam.

Szónélkül elindult az egyik irányba én pedig élveztem, ahogy anyári szélben tökéletesen lobog a hajam.

Órákig autókáztunk egyetlen szó nélkül, mikor egy teljesen félreeső, poros kis úton le nem keveredtünk a partra. Egy darabig csendben figyeltük az autóból a hullámokat, majd Trevor kiszállt onnan és a víz felé indult én pedig követtem. Mikor odaértem mellé, rám pillantott.

   - Nos, mi a történeted, drágám? Hallani akarom – mosolygott félszegen.

   - Nincs nagy sztorim – az óceánt kezdtem el bámulni. – Belekeveredtem egy borzalmas társaságba és ebből adódóan egy borzalmas kapcsolatba. Az egyetlen lehetőségem pedig az volt, ha lelépek. Nem mellesleg, meg akarom keresni apámat. Állítólag itt lakik. És mi a te történeted?

   - Nem hiszem, hogy hallani akarod – pillantott rám kissé komolyan.

   - De, szeretném hallani – pillantottam fel rá. – Például mi az a tetoválás a válladon?

   - Talán majd később elmesélem, most még túl korai lenne – most ő kezdte el bámulni a vizet, ahogy a fény megcsillan a hullámokon.

Némán bólintottam, s leültem a homokba. Felpillantottam Trevorra. Volt benne valami, amivel magához vonzott, annak ellenére, hogy éreztem, nem ő a világ legmegbízhatóbb és legjobb embere. Ekkor hirtelen ő is leült mellém.

   - Szeretnéd hallani a történetemet, édes? – mosolyodott el lassan, mire én bólintottam.

Aférfi beszélni kezdett, csak úgy folytak belőle a szavak.Döbbenten hallgattam végig a történteket, néha épp fájdalmasanvagy szórakoztatóan hitelesen adta elő a történteket, szörnyenrészletesen. Végül rám pillantott és elmosolyodott.

   - És aztán jöttél te... Köszönöm, hogy végighallgattál. Remélem nem magyaráztam túl bonyolultan.

   - Nem, nem, dehogy is! Abszolút érthető volt minden és... Örülök, hogy elmondtad – pillantottam rá.

   - Még mindig velem akarsz lakni?

   - Viccelsz? Most már még nagyobb biztonságban érzem magam – feleltem. – Tartok attól, hogy utánam jönnek, ha megtudják, hogy ide léptem le.

Trevor nem felelt, csak az égre pillantott. Kezdett besötétedni. Kézen fogott, majd visszavezetett az autóhoz. Beindította azt. Elkezdett üvölteni a Paradise City, miközben gyönyörű, barna szemeit rám emelte. Huncut mosolyra húzta a száját, kezét finoman az arcomra rakta. Szívem hevesen kalimpálni kezdett, arcom vörös lett. A tenyerébe fektettem a fejem, mire közelebb hajolt, és csókot nyomott a homlokomra. A szemébe pillantottam, mire riadtan kapta el tekintetét a számról, arcomat is elengedte és inkább a zene ritmusát kezdte dobolni a kormányon.

Mire hazaértünk, teljesen besötétedett. Trevor rám nézett, majd halványan mosolyogva végigsimított a térdemen.

   - Volna kedved beülni egy bárba?

   - Bárba? Bármikor – vigyorogtam.

   - Szeretem ezt a hozzáállást – vigyorodott el ő is, ezzel kiszállt az autóból.

Követtem őt, gyalog jutottunk el egy bárig. Először csak sörözgettünk, de aztán felbukkant a vodkanarancs és a whiskeycola is, amit addig vedeltem, míg ki nem ütöttem magam.

Másnap délelőtt szörnyűfejfájásra ébredtem... Egy ágyban. Fekve körülpillantottam, ésmegláttam a földön Trev cuccait. Oldalra pillantottam és azajkamba haraptam. Trevor mellettem feküdt és csak remélni tudtam,hogy van rajta boxer. Felültem az ágyban, majd a vékony takarótmagam köré csavarva amilyen halkan csak tudtam, kimentem aszobából. Lehet nem kellett volna. Két ismeretlen férfi álltkonyhában és amint kiléptem, azonnal rám pillantottak. Teljesenelpirultam, odanyögtem nekik egy 'Helót' és már rohantam is afürdőbe, ahol vettem egy frissítő zuhanyt és felöltöztem, majdkimentem a két ismeretlen alakhoz.

   - Helló. Sandy vagyok – nyújtottam kezet a hozzám közelebb álló fiatal srácnak.

   - Szia! Wade vagyok – rázott velem kezet. Volt egy kis beszédhibája, de aranyosnak tűnt.

   - Üdv. Engem Floydnak hívnak – rázott velem kezet a másik férfi is, aki már kicsit korosabbnak tűnt.

Floyd úgy nézett rám, mint aki egy kanál vízben meg tudna fojtani, ezért inkább beiszkoltam Trevor szobájába és kivittem a fürdőbe a koszos ruháit. Ezután visszamentem a szobába, az éjjeli szekrényre leraktam egy palack vizet és leültem olvasni.