Elhagyva ●BTS●JIMIN●Vampire ff.● 《 BEFEJEZETT》

°•°•●"Társak"●•°•°

~Raekyo szemszögéből~

Szomorúan és egyben mérgesen csoszogtam a vissza vezető úton.
"Miért csinálja ezt Yoongi? Mintha direkt kiakarna hozni a sodromból, hogy dühös legyek rá.
És miért érzek féltékenységet?
Talán, azért mert úgy beszélt ahhoz a lányhoz, ahogy még velem régen...
Olyan szeretetteljesen és védelmezően, de nem túl nyíltan, hogy csak az érezze benne a törődést, akinek szánja...
Egyáltalán ki az a lány? És miért áll ilyen közel Yoongi-hoz? Ránézésre ember. A vampírok és farkasok beszédében, hanglejtésében és/vagy jellemében van valamennyi utánozhatatlan dicsőség. Viszont ő úgy beszélt, mint egy ember. Tagadhatatlanul."
Már a szobám előtti folyosón sétáltam mikor egy alak közeledett velem szembe.
Fejemet lehajtva sétáltam végig és most sem emeltem fel.
-Ilyen gyorsan végeztetek Yoongi-val? -szólalt fel Sehun hangja, és kicsit belépett elém, hogy kénytelen legyek felnézni rá és megállni.
Viszont én lehajtva tartottam fejem.
-Ne most Sehun...-kerültem ki, de utánam fordult.
-Baj van, Hercegnő? -kezdett el mellettem lépkedni, hangjából pedig most tényleges aggodalmat szűrtem ki.
-Hagyjuk...-töröltem meg szemeimet, és mivel odaértem a szobámhoz megálltam és lenyomtam a kilincset. Viszont ahogy beléptem Sehun is jött a nyomomban.
-Kérlek Sehun, -néztem fel rá -Most egyedül akarok lenni...-de ő mit sem törődve velem vállamnál fogva beljebb tolt és miután ő is belépett becsukta az ajtót és be is zárta.
A kattanást meghallva megállt bennem az ütő.
Félve pillantottan fel a magas alakra előttem.
-Se-sehun? -lépkedtem hátrébb.
-Semmi baj. -mosolygott miközben elém lépett. -Figyelj Rae...-váltott komolyra és megfogta kezeimet. De ami mégis a legjobban meglepett, az nem az, hogy végre nem megölni, megerőszakolni vagy elrabolni akar.
"Hosszú idő után, most először hívott újra a nevemen..."
-Rae? Figyelsz te rám? -rogyasztott be, hogy egy szintbe kerüljünk -Ez most nagyon fontos.
-Baj van? -néztem sötét szemeibe.
-Szerintem Yoongi forral valamit. Nem tudom, hogy mit de nagyon furcsa ez az egész szituáció.
-Mert? -pislogtam értetelenül.
-Hát kezdjük ott, hogy nekem már akkor sem volt szimpi mikor az apja idehozta.
Aztán valami fura okból mellénk szegődött, miután beszélt az apjával.
Utánna mikor Mr. Min meghalt, bosszút fogadott érte, de annál tovább már nem is gyászolta.
Mintha csak a bizalmunkra játszott volna. Meg idehozatott téged. Ennek semmi értelme! -egyenesedett ki és hajába túrt.
-De miért mondod el ezeket nekem? -néztem fel rá.
-Azért, mert az egyetlen személy, akiben megbízom az Kai. Ő viszont olyan megrögzötten követi a Min dinasztiát, hogy, ha csak meg is említeném neki ezeket, akkor saját kezüleg törné ki a nyakam.
A másik pedig, hogy te is gondolom észre vetted, hogy valami itt nagyon nem oké... -bólintottam. Én is furcsállottam már jó ideje Yoongi viselkedését.
-A jéghegy csúcsa meg az az emberlányka, aki folyton a lakosztályán tengeti a napjait.
-Nem tudod ki az? -kérdeztem rá félve.
-Nem. Annyit tudok, hogy a "vérraktárunkból" szerválta maga mellé.
De mindegy is...-rázta meg fejét -A lényeg az, hogy ki akarom deríteni mit tervezget a tudtunk nélkül. Segítesz nekem? -pillantott le rám.
-Én? -döbbentem meg -Hogyan?
-Yoongi neked megadta a szabad bejárást magához. Tudj meg minél több infót.
-Jólvan Sehun. Segítek neked, egyetlen feltétellel! -emeltem fel mutató ujjam.
-Mi lenne az? -ráncolta szemöldökét.
-Az, hogy befejezed minden sorozatgyilkolászós tevékenységed. Soha többé nem bántod az embereket, és inkább a fajtársaidon éled ki az idióta szadista hajlamaidat!
-Ennyi? -mosolyodott el.
-Nem elég? -biccentettem oldalra fejem.
-De, bőőőven elég. -nyújtott kezet én pedig azonnal kezet is ráztam vele.
-Szóval, ezennel cinkostársak lettünk? -kezdte el huzogatni szemöldökét.
-Így is mondhatjuk. -rántottam vállat.
-Nagyszerű. -bólintott -Szóval, akkor kezdjük ott, hogy elmondod mit tudsz, jó?
-Nem sok mindent. -ültem le az ágyra.
-A kevesebb néha több. -rántott vállat.
-Oké...-bólintottam majd törni kezdtem a buksimat, hogy mit lenne érdemes megemlíteni.
-Ohh! -jutott eszembe egy -Yoongi ideakarja csalni Jimin-t. Bár kétlem, hogy azért, hogy bosszút álljon rajta.
-Jimin-t? -ráncolta szemöldökét -Nem bírom a srácot. -rázta meg fejét.
-Ő se téged, hidd el. -bólogattam mosolyogva.
-Legalább az utálat kölcsönös. -mosolyodott el ő is -Viszont ez is nagyon furcsa. Minek hívja ide, ha nem akar bosszút állni?
-Nem tudom. -vontam vállat.
-Több infó kell. -dörzsölte meg orrnyergét -Tudsz még valamit?
-Hmmm...-gondolkoztam -Azt mondta elvitette a szüleimet. -hajtottam le fejem szomorúan.
-Mi? -döbbent le Sehun.
-Azt hittem te is tudsz róla...-pislogtam fel rá.
-Én ugyan nem. -rázta fejét -Viszont ez tényleg egyre érdekesebb...
-Sehun...-szólaltam fel halkan.
-Hm? -nézett rám -Mondd csak Hercegnő.
-Nem lesz ebből problémád? -néztem rá aggódóan.
-Csak, ha lebukunk. Aminek elég kicsi az esélye, ugyanis Yoongi elég észrevehetően tojik a fejünkre, és csak a kis barátnőjével foglalkozik. -forgatta meg szemeit.
-Mióta van itt? -kiváncsiskodtam.
-Mióta átvette az irányítást. Valószínűleg már ismerte előtte is, csak félt Mr. Min haragjától.
-Ahham...-bólintottam magam elé meredve.
-Nem tudsz még valamit? -nemlegesen megráztam fejem.
-Akkor most ennyi egyenlőre elég lesz. -bólintott -Na de, most mesélj szépen...-huppant le mellém.
-Én? -mutattam magamra -Miről?
-Nem voltál a legjobb passzban mikor elmentem hozzátok. -húzta el száját -Történt valami?
-Miért érdekel? -pillantottam rá gyanúsan.
-Mostmár bűntársak vagyunk. -lökött oldalba könyökével, miközben szemöldökét huzogatta.
Fejrázva felkuncogtam rajta.
-Ki gondolta volna, hogy létezik egy jófej Sehun is?...-ironizáltam.
-Amíg nálatok voltam bírtál, nem? -mosolygott önelégülten.
-Jahh...Inkább elviseltelek. -mosolyogtam.
-De aztán moziba is elvittelek. Meg kajálni...
-Aztán meg az erdőbe Piroska és a farkas-ost játszani. -szakítottam félbe szemrehányóan.
-Igen. -mosolyodott el -Az klassz volt. -erre most én könyököltem az oldalába mire kicsit megugrott nevetve.
-Nem volt az. Egy vérbeli szadista, szemét állat voltál. -köptem felé a szavakat.
-Jó-jó, bocsi. -emelte fel kezeit nevetve -De azért én is kaptam a kis haverodtól akkor. -mutatott nyakára -Két hétig lászottak a fognyomai. -ekkor undorodva megrázkódott teste mire felnevettem.
-Megérdemelted. -mondtam egyszerűen.
-Igen meg. -bólintott egy fájdalmas mosollyal -De visszatérve. Mi volt aznap este? Jimin csinált valamit? Kinyírjam?
-Nem kell. -mosolyodtam el miközben megráztam fejem -De amúgy igen. Ő volt nálam tegnap este. Honnan tudtad? -néztem fel rá.
-Éreztem a bűzét. -fancsalodott el -Meg találtam egy kis levélkét a konyhapulton.
-Milyen levelet? -szökött ráncba szemöldököm.
-Nem tudom. -rántott vállat -Nem olvastam el. De az volt a hátulján: "Kérlek olvasd el Rae!    ~Jimin."
-Miii~?! -pattantak ki szemeim, miközben felkiálltottam.
-Csssss! -tette szája elé mutató ujját -Csendesebben!
-Bocs. -suttogtam -De én nem láttam azt a levelet. -folytattam suttogva.
-Ha tudtam volna elhoztam volna...-harapott szájába tehetetlenül.
-Sehun...-fordultam felé miközben megfogtam kezeit.
-Igen? -ráncolta szemöldökét.
-Meg tudod szerezni nekem azt a levelet? -suttogtam.
-Nem tudom...Ha Yoongi meg tudja kinyír...-húzta el száját.
-Kérlek Sehun...-ekkor hirtelen berontottak a szobába. Mindketten odakaptuk a tekintetünk és mindketten lefagytunk.
-Y-yoongi?

|Sziasztoook~! ^^
Itt is lenne az új rész. Remélem tetszett nektek, ha igen jelezzétek nekem😊
És nem mellesleg köszönöm a már több, mint 40K-t az Életveszélyben-en😍😱
Hihetetlenek vagytok😊😱😍😙
Sietek a kövivel😇
Addig is Pápá 💕😙💕🌼💕😙💕|