Seokjin - 3/4

755 105 4
                                    

Év: 22
Június 13

Mióta visszatértünk a tengerről nem láttuk egymást, nem tartottuk a kapcsolatot. Mintha így terveztük volna, hogy maradjunk távol egymástól.

Az egyetlen dolog amiből tudtuk, hogy a többiek életben vannak az az út menti graffiti volt, a zongora hangjának lágy hangjai, és a fényesen kivilágított benzinkút.

Míg egyedül voltam, visszaemlékeztem arra, ahogy Taehyung szemei égtek a dühtől miután erősen megütöttem őt. Ezután Taehyung rémülten és zavartan kirohant. Próbáltam utána szaladni, de már elvesztettem a nyomát.

Egyedül mentem vissza a dormba, végignéztem a rendetlenségen, amit csináltunk. Üvegszilánkok terültek szét a padlón, összekeveredve a nemrég evett sütemény morzsáival.

Egy fénykép is volt a földön.

Mosolyogtunk.
Boldogak voltunk.
A tengeren voltunk.

Elsétálok a kivilágított benzinkút mellett, közben a verekedésünkre gondolok, remélve... Tudva, hogy nemsoká mind újra boldogak leszünk. Mint ahogy a képen is voltunk.

De...

Az a nap mikor mind újra boldogak lehetünk csak akkor jön el ha lesz elég bátorságom szembenézni önmagammal.

Most, még nincs meg a bátorságom hozzá.

Ahogy sétáltam, Hoseok hívott, megjelent a neve a telefonom képernyőjén. Felvettem, tudván, hogy ez a hívás inkább lesz egy figyelmeztetés, mint egy baráti csevegés.

- Hyung, Jungkooknak autóbalesete volt tegnap éjjel...

BTS - Love yourself - HER - Note Magyar FordításWhere stories live. Discover now