Íme a következő rész! Részben a türelmetlen barátnőmnek köszönhetitek! ;) Ha nem szól elfelejtem fölrakni! :D
Jó olvasást!
Visszaértek anyuék, hoztak Rachelnek egy rózsaszín füzetet, aminek nagyon örült, és rögtön el is kezdte írni a fontos dolgokat. Mi anyuékkal inkább magára hagytuk. Hadd dolgozzon.
- Mit intéztetek eddig? – kérdezem anyuéktól
- Bementünk a suliba, és elmondtuk ezt az igazgatónak, és azt döntöttük, hogy mostantól magántanára lesz Rachelnek – mondja anyu
- Ezt muszáj? Sehogy nem lehet maradnia?
- Sajnos nem.
- Ajj... ennek nem fog örülni – nézek Rachelre, aki éppen mosolyogva írt a füzetébe
És ekkor jött oda Malik, az ápoló.
- Jó napot! – köszönt illedelmesen anyuéknak, akik kérdőn rám néztek
- Mehetünk – mondom, és fölállok a székből – ő itt – kezdem a bemutatást, és az ápolóra mutatok, de megakadok, mert még én sem tudtam a nevét
- Zayn Malik – mondja az ápoló, és kezet nyújt
- Üdvözlöm – mondja anyu, majd Dan is kezet ráz vele
- Zayn elhívott a kórház melletti kajáldába, eszünk valamit, és jövünk is vissza – mondom anyuéknak – menjél, mindjárt megyek – mondom Zaynnek, és visszafordulok anyuékhoz – Rachelnek nagyon tetszik, és megkért hogy menjek el vele, mert akkor visszafele bevihetném hozzá Zaynt – mondom anyunak halkan, mire elmosolyodik
- Ja! Akkor menj nyugodtan – mondja, és visszaül a székébe
Miután beléptünk az étterembe, rögtön megcsapott a sült hús és a sült krumpli illata, amiket nagyon szeretek. Zayn elment az egyik asztalhoz, ami az ablak mellett volt, ahol 3 srác várta. Egy göndörke, fiatal srác, aki kedvesen mosolygott rám az ablak mellől.
Egy szőke, aki az étlapot bújta, miközben azt ecsetelte, hogy ő mit fog enni. Ő a göndörkével szemben ült.
YOU ARE READING
Amnesia (N.H.)
FanfictionRachel Tomlinson balesetet szenvedett a bátyjával, Louis Tomlinsonnal együtt, és Amnéziás lett. Szerencsére van ki segítsen a bajban....