- Ne!! -riadt fel Lisa. Körbenézett, és egy sötét szobában találta magát. Várta hogy a szeme megszokja a sötétet, ám ez nem történt meg. Nyitogatta a szemét hátha jobb lesz de nem történt semmi. Teljes sötétség
- Lisa. Én vagyok az. Felix. Itt vagyok melletted - fogta meg a srác Lisa kezét
- Félix hol vagyunk? Mert van itt ilyen sötét? Te se látsz engem? Mi történt?
- Lisa én látlak téged. Sőt mindenki lát teged.
- De. De ezt nem értem. Mert nem látok? -kezdett el tapogatózni körbe-körbe hátha talál valamit vagy valakit
- Lisa drágám nyugodj meg. Semmi baj nincsen.
- Hogy mondhatod hogy semmi baj nincsen?! Hiszen nem látok anya! Megvakultam! -ordított rá az anyjára aki ettől hátra hőkölt
- Mért nem látok semmit? Magyarázzátok már el kérlek!
- Nem emlékszel?
- Nem. Az utolsó dolog amire emlékszem, az az, hogy a tengerbe vagyunk. Éppen fürdünk mikor jött valami és utána már minden homályos
- Eddig jó. Tényleg vízben voltunk mikor egy frizbi nekirepült a fejednek hátulról, minek következtében a vízbe zuhantál és eszméleted vesztetted. Azonnal hoztak be a kórházba, toltak be a CT gépbe. Ott kiderült hogy az agyadnak sérült az a része, amihez a látóideg kapcsolódik
- És ezért vakultam meg - nyugtázta magában
- Igen kicsim. Sajnálom - simogatta meg a fejét az anyja
- Mi lesz a sporttal? Anya világbajnok baletttáncos vagyok. Most van az ifi koromnak a csúcsa! Ha most nem török fel Később esélyem nem lesz. Hogyan fogok én vakon táncolni?
- Derítsük ki! - javasolta azonnal Félix -amint szabadulsz, megyünk a terembe gyakorolni
- Félix. Felfogtad hogy nem látok?
- Igen. De ezt rajtunk kívül senki nem tudja. És ez így is marad, a következő bajnokságot pedig megnyered
- Mért vagy ebben olyan biztos?
- Csak bízz bennem -szorította meg a kezét
- Rendben - mondta Lisa, miközben meredt előre a nagy semmibe
