Korlátozva || Chardre FanFiction || /SZÜNETEL\

17.

-Leo, légyszi ide is!-kiabálták a lányok.

-Egy pillanat.-fotózkodtam az egykk lánnyal, miközbem hátra ordítottam.

Egyszerűen, alig tudtam, beszálgetni és fotózkodni, mert szó szerint, be akartak páran rántani a tömegben, és így lehetetlen volt valamire is válaszolnom, vagy éppen kérdeznem.
Egyszer csak arra lettem figyelmes(miközben persze, a pulcsimat rángatták), hogy akkorát sikítottak, hogy azt hittem megreped alattam a beton.

-Charlie!-sipákoltak össze-vissza, és már majdnem eldöntötték, az őket visszatartó cucctól.

-Helo!-intett nekik, felhúzott pulcsi csukjával, alatta baseball sapival a fején. Gondolom, nem nagyon akarta, higy felismerjék, de már a kisujjunkról is megtudnak minket nevezni.

Charlie felém igyekezett, miközben a kezét zsebrevágta.

-Szia.-próbálta átkiáltani a tömeg sikolyát.

-Csá!-kiáltottam.-Hogy-hogy ide jöttél.-hajoltam közel a füléhez.

-Untam magam ott hátul. Gondoltam ide jövök hozzád.-emelte ki a 'hozzád' szót.-De látom, itt se tudok jobb dolgokat csinálni. Nem jössz vissza?-húzott egy kicsit arrébb a lányoktól, amennyire tudott.

-Mindjárt. Még arra is el akarok menni, mert igazságtalan lenne, ha nem mennék oda.-mutattam a hosszú sor végéhez.

-Aha, értem.-szomorodott el.

-Ti együtt vagytok?-kiáltotta be egy szőke lány.

-Mi?-kezdtem kínosan röhögni, miközben szerintem már paradicsom is voltam.

-Nem.-válaszolta helyettem, Charlie, aki szerintem ugyan úgy zavarba voltam mint én.

-De, hát tökre látszik, hogy szeretitek egymást. És ha engem kérdeztek, nem gáz melegnek lenni. Szerintem nyugodtan felvállalhatnátok, ha együtt lesztek.-mondta, és közben közöttünk váltogatta a szemeit.

-Igen! Igaza van!-kiáltották egyszerre többen.

-Leszünk?-kérdeztem kínosan.

-Igen. Ha együtt lesztek.-bólogatott hevesen.

-De, nem leszünk!-vágta rá gyorsan Charles.-Ez hülyeség.-mondta.

-Ne már!-visítottak egyszerre kórusban.

-Bocsi, de nem vagyunk melegek!-közölte a tényt Charles, és vissza sétált oda, ahonnan jött.