15.

263 14 2
                                    

Csak kicsit volt gyomorgörcsöm, mikor odaértünk a parti helyszínéhez, de Zayn összekulcsolta az ujjainkat, ami f*sz tudja miért, de megnyugtatott. Persze ő nem ezért fogta meg kezem, hanem csak a látszat kedvéért, sokat segített. Egy bárban voltunk, sok szépruhába öltözött ember mellett, villódzó fényekkel. Zayn a bárpulthoz vezetett, egy mélyen dekoltált kék ruhát viselő nőhöz. Nagyon szép volt, király alakkal, jó sok sminkel, de ez nem nyugtatott meg a biztos halál gondolatától. Vagyis khm, a bemutatkozástól.
-Szia, Donya, bemutatom a barátnőmet, ő itt Heater Zack.
Milyen szépen beszél. Máskor is gyakorolhatná ezt a stílust.
-Hello, Donya Malik. -nyújtotta felém egy nagy mosollyal a jobbját a lány /nő.
-Nagyon örülök -fogadtam el a jobbját.
-Na és mióta ismeritek egymást? -csak szerintem van műmosolya?
Nem szimpatikus.
- Kábé négy héttel ezelőtt ismerkedtünk meg -miért ilyen nyálas Zayn? Annyira túl van erőltetve.
-És mióta jártok? -vigyor.
-Három hete.
-Uhh, meséljetek! -intett a pultosnak-mit kértek?
-Egy Vodka Martinit, és egy gyümölcs koktélt. -adta ls a rendelést Zayn.
Kössz, hogy megkérdezel b*zdmeg.
-Én egy Jack Danielset. Nos -fordult felénk -hogy ismerkedtetek össze?
-Hát -nézett rám egy pillanatra Zayn egy félmosollyal-a lehető legegyszerűbb módon. Egy étteremben, odaültem mellé, és elkezdtünk beszélgetni.
Micsoda klisé.
-Ez annyira romantikus. -vicsorított.
Esküszöm az Alice csodaországból a macskára emlékeztet, mindig vigyorog. Már irritál.
-Ugye? -mosolyogtam vissza én is vigyorogva, amit Zayn nem nézett jó szemmel, de leszartam.
-Öhm...itt van George is?
Ki...?
-Igen -vigyorgott -csak ki ment a mosdóba. Nyugodtan menjetek táncolni, nem zavarlak titeket, de Zayn! Mikor mutatod be anyáéknak Heathert?
-Majd később.
Rövid, tömör válasz.
Zayn valóban a táncparkettre húzott, de nem a legromantikusabban, úgyhogy gondolom nem az volt az elsődleges vágya, hogy táncoljon velem.
Na ja. A valóságban még mindig a k*rvája vagyok. Valóság... Mátrix. Hehe, gyönyörű humorom van.
-Ne legyen több ilyen beszólás az este, megértetted? -kicsit mérges volt.
-Jaj nyugi, hűtsd le magad, édes -grimaszoltam szexin -a nővéred még nálam is képmutatóbb volt. Bocs, de nem kedvelem.
-Legalább valamiben egyet értünk.

Az este valami borzalmas volt. Megismerkedtem Georgeval, Donya vőlegényével aki egy nyálgép, és egész végig-három órán keresztül -azt kellett hallgatnom, hogy az esküvőt szervezik. Ráadásul k*rvára szükségem lett volna anyagra, félpercenként száradt a szám, és izzadtam, mint az állat. A fejem hasogatott, és éreztem, nem bírom ki sírás nélkül, amíg vissza nem érünk. B*szki, az a sok anyag már rég kiment belőlem, azóta meg csak egy szál cigit szívtam, ami az én állapotomban nasinak számít.
Ekkor döbbentem rá nagyjából normálisan, hogy komolyan veszélyes amit csinálok, de az anyag hiánya miatt nem nagyon érdekelt.
-Elmegyek a mosdóba -álltam fel az asztaltól fáradtan.
Egy bólintással jelezték, bár -főleg a jegyesek -látszott raktuk, hogy leszarják, hova megyek.
Sietve értem a mosdóhoz, megmostam az arcom, és a tükörbe néztem. Egy csurom vizes arcú, enyhén piros karikás szemű, sápadt, nyúzott Heather nézett rám vissza. Éreztem, hogy a víz helyett verejték csorog le a nyakamon, és a halántékomon, keveredve a csap tartalmával. Remegtem.
Kellett az anyag. Nem hoztam magammal, de ez volt az utolsó alkalom, ha nincs táskám, vagy zsebem, a bugyimba csúsztatom a zacskót, az úgy is szexi.
Vissza mentem a kedves társasághoz, és egy gyors műmosolyt az arcomra varázsolva simítottam Zayn vállára.
-Beszélhetünk drágám?
Arrébb mentünk, tőlük jóval távolabb húztam a férfit, hogy az- amúgy elég nagy zajban -biztos ne halljanak semmit.
Amúgy beképzeltem magamnak, hogy mennyire szarul nézek ki, vagy csak leszarják? Hagyjuk a választ.
-Mi van már? -bunkó.
-Zayn, nekem kell anyag. Most -vált kétségbeesetten folytottá a hangom.
-Miért? Rosszul vagy? -csak nem aggódik? De kis édes.
-Igen. Nem látszik?
-De, akartam is kérdezni.
-Több mint három órája nem voltam benyomva b*szki. Szarul vagyok. Mennyünk háza, kérlek.
-Rendben -túrt bele feszülten a hajába.
Sietős léptekkel mentünk vissza az asztaltársasághoz, aztán Zayn próbált valami ésszerű megoldást találni.
-Mi megyünk.
Ez nagyon ésszerű volt tényleg.
-Máris? Miért? -vigyori.
-Hets unatkozik, amúgy én is kib*szottul -vonta meg a vállát hanyagul a gazdám.
Nagy nehezen elköszöntünk, beültünk a kocsiba, és Zayn rátaposott a gázra.
Egy könnycsepp szaladt le az arcomon, láttam, hogy észre vette, de nem szólt. Remegő kezekkel hívtam fel Patrickot. Nem szokott sietni az anyag adagommal, de ha végső állapotban vagyok, azért oda rakja magát. Már régóta ki akartam próbálni a port, meg is rendeltem, csak rá akartam szólni, hogy igyekezzen vele.
-Heather? -vette fel a telefont álmosan.
Ja, már elég késő van.
-Szia, tudod hétfőre hozni a cuccot? Alig van már a tablettából, és k*rva kevés a hatása.
- Hétfőre. Oké kislány, meglessz, majd rádírok.
-Oké, szia.
-Szia.

-Ki volt az? -ingerkedett Zayn.
-A dílerem. -azt a rohadt, hogy remeg a hangom -nem tudsz sietni?
-Így is k*rvára megbüntethetnének. -sóhajtott, de gyorsabban kezdett el hajtani.

Szinte toporzékoltam az ajtó előtt, amíg kinyitotta, és berohantam a házba.
A táskámból idegesen vettem elő a kis zacsit, öntöttem a tenyerembe kábé a felét, majd a konyhába mentem. Egyesével küldtem ke az öt szem pirulát, amit Zayn végig is nézett, aztán csak elmormogott egy aztán*rvát, és kiment cigizni.
Én egy mosollyal az arcomon igyekeztem utána, ki a teraszra, és megjegyeztem magamnak -a nap folyamán sokadjára -hogy Zayn rohadt szexis mikor cigizik.

Mandulavirág (Zayn ff)| BEFEJEZETTDonde viven las historias. Descúbrelo ahora