NamJin Story

11. Rész

Reggel mikor felébredtem Namjoonnal szemben feküdtem... Deja'Vu......
Néztem egy darabig amíg alszik. Amikor kinyitotta a szemét, most NEM tenyereltem arcon, csak a fejemre húztam a takarót.

- Naa... Ne csináld már - próbálta lehúzni a fejemről a takarót - ez nem ér. Te láthatod az álmos fejem, de én a tiéd nem?
Lehúztam a fejemről a takarót és a szemébe néztem. Elmosolyodott és közelebb hajolt.
- Aranyos vagy.
Nagyon zavarba jöttem. Csak mosolygott. Én elvesztem a szemeiben.

Nagynehezen kikászálódtunk az ágyból, kimentünk reggelizni a konyhába.
- Mi lenne, ha ma megtanítanál fotózni? - kérdezte Namjoon a szendvicsébe harapva.
- Én se tudok ám - vitatkoztam - ez csak hobbi.
- Attól még megmutathatnál pár trükköt... - kacsintott.
- Ezt megbeszéltük - bólintottam - és hova szeretnél menni gyakorolni?
- Hát....-akadt meg kicsit -.....nem tudom.
- Akkor majd én kitalálom. - forgattam a szemeim.

Befejeztük a reggelit, elmosogattam és elkezdtem összerakni a fotós kellékeket.
- Csak mondom, - fordultam felé - tegnap esett az eső. Minden tiszta sár.
- Akkor ne menjünk! - jelentette ki hamar Namjoon.
- Akkor nem megyünk. - tettem le a cuccaim. Na így kell valakit lebeszélni valamiről!!!  😉
- Mit szeretnél csinálni? - néztem rá gyermeki ártatlansággal.
- Hmm... - húzott magához - nem tudom.
- Én igen! Hívjuk fel Hobit!
- Szerintem most ne... Ki tudja mit csinál...Majd este - beszélt le róla - Inkább pihenjünk.
- Tudsz jó filmet? - néztem rá.
- Hát... Attól függ. - mosolygott - Milyen filmet szeretnél?
- Valami olyat, amin nem alszok el. - hajtottam a vállára a fejem.

Kár volt ezt kimondani. Pontosabban azt bántam meg, hogy nem mondtam, hogy a horrort nem szeretem.. Bekapcsolta a filmet, kényelmesen elhelyezkedtünk a párnákon az ágy végén. Akkor még nem tudtam, hogy ez a film 3 órás, és hogy horror film... A film közben, az ijesztőbb részeknél mindig felvisítottam... Vagy elbújtam a válla mögé.. Ő ilyenkor csak jobban magához húzott, vagy kinevetett. A vihar még jobban rátett a horrorfilmes feeling-re.

Mikor vége lett, felkeltem, kimentem inni a konyhába. Kinéztem az ablakon. Esett az eső.... Hát ebből holnap se lesz fotózás. Csináltam magamnak egy bögre teát. Namjoon nagyon csöndben volt... A gyerekek is rosszban sántikálnak, ha csöndben vannak. Namjoon egy nagy gyerek.  Kivettem a mikróból a bögrényi meleg vizet, és beleraktam a teafiltert. Ameddig hagytam kicsit állni, leültem a konyhaasztalhoz. Eső illat volt. Kivettem a teafiltert a vízből, kidobtam, majd visszaálltam az ablakba. A teámba szürcsöltem, és bámultam a semmibe.

Besötétedett.

Nem sokkal később, egy kéz hátulról átkarolta a derekamat. Namjoon a fejét a vállamra tette.
- És most mi a terv? - suttogta halkan a fülembe.  A meleg lehellete gyengéden érintette a nyakam és  a fülem.
- N-Nem tudom. - dadogtam zavartan - De te eddig mit csináltál? Nagyon csendes voltál...
- Semmit... Lenne kedved még egy filmet megnézni? - tette a vállamra a fejét.
- Milyen filmre gondolsz?  Ugye nem ilyen horror dolog..? - kérdeztem.
- Lehet más is, ha mást szeretnél.
- És ha elmennénk sétálni kicsit?
- De esik az eső. Nem szeretném, hogy beteg legyél. - bújt hozzám jobban. Basszus, teljesen ki vagyok tőle..
- Akkor nem tudom...
- Hmm... Lenne egy ötletem. - dörzsölte meg a hajam.
- Hallgatlak. - mondtam remélve, hogy nem olyat mond...
- Mi lenne, ha felelsz vagy merszeznénk? - mosolygott.
- Benne vagyok! - vigyorogtam.

Leültünk a szobában az ágyra. Namjoon vigyorogva nézett rám.
- Kezdessz, vagy kezdjek? - vigyorgott rám.
- Kezdj csak. - mondtam higgadtan.  Szerintem végre itt az alkalmam megkérdezni pár dolgot. Végre.
- Felelsz vagy mersz? - tette fel a kérdést, amire egyből a 'felelek' válasz érkezett.
- Milyen a kapcsolatod a többi taggal?
- Mindenkivel jóban vagyok, tudtommal senki se utál... - adtam tudtára az őszinte választ.
- Rendben. - mondta - én is felelek. 
- Hmm... Van hobbid? - tettem fel az abszurd kérdést.
- Kimondott hobbim nincs, mindig mást csinálok. - mondta a kezére támaszkodva az ágyon. - Felelsz vagy mersz?
- Felelek. - mondtam törökülésbe ülve az ágy szélén.
- Téged hogy ért Kook és Tae kapcsolata?
- Szerintem aranyosak együtt. Örülök hogy boldogok. - mosolyogtam. Láttam egy kis megkönnyebbülést az arcán.