Egy gimis napló -KEZDET

Csajos délután

Szóval... Drága Naplócskám. Az a helyzet, hogy kezdek depis lenni. Megőrülök a gondolataimtól. Akárhányszor ránézek Árminra, mindig elmosolyodom és arra gondolok, hogy mennyire jó barát, de amikor szóba áll egy lánnyal, akkor arra a személyre úgy tekintek, mintha a terminátor 3-ban ő lenne a gonosz robot. De komolyan! Teljesen begolyóztam! Akkor is szikrákat kezdek szórni egy ilyen cafkára, ha csak köszönt neki. Elment az eszem! Jó....oké...váltsunk témát. Nemcsak én vettem észre ezt a fajta érzelem hullámot, hanem Lili is. Emiatt elhívott moziba, hogy töltsünk el egy barinős délutánt és  beszélgessünk. Természetesen elmentem, mert amióta hadilábon állok saját magammal, azóta se Ádám videó játék napján nem vettem rész (csak ő találta ki, hogy elhívjon valahova), se Janó és Rebi programjára se mentem el. Ja, amúgy sikerült nekik egymásra találniuk. Annyira örülök nekik, de... nem bírok más párok közelében lenni mostanság. Nyomaszt mások boldogsága... Na fátylat a múltra, folytassuk!

Szóval tegnap, avagy péntek délután beültünk valami brutál nyálas filmre, annak ellenére, hogy kikötöttem Lilinél, hogy én az új bosszúálló filmre jöttem el és nem akarom más szerelmi életén siratni magam. Az szabály nem jött be, én meg megtörtem. A filmről kijőve a szelfi kamerában megnéztem magam. Olyan piros volt a szemem, hogy ha mellém állítanának egy paradicsomot, tuti összetévesztenék.
-Jaj Lili, nézz rám! Mondtam, hogy én Robert Downey Jr. tásaságára vágyom, nem pedig egy kiadós bőgésre!- töröltem le a lefolyt sminkem.
- Bocs, de annyiszor hangoztattad, hogy „Jól vagy!”, hogy én már nem hittem el és meg akartam bizonyosodni róla. Igazam lett.
- Mindenki bőg egy ilyen filmen! Ez még nem bizonyít semmit!- forgattam a szemem idegesen.
- Igaz, de te az első 10 percnél már ömlött a könnyed! Komolyan! Mint a Niagara-vízesés!- mosolygott rám pimaszul.
- Jó megfogtál...- adtam be a derekam.- Boldog vagy?
- Nem. Mert még kíváncsi vagyok.- ingatta a fejét gondolkodva. Így hát beültünk a KFC-be egy jó nagy adag kajával beszélgetni. Tudjátok... jól esett! Végre kiadhattam magamól azt, ami napok óta megőrjített. Jó, hogy van egy ilyen barátnőm.
- Na, jól van. Kitálaltam mindent! Most te jössz!- mutattam rá vigyorogva. Mostanában csak az én szerelmi életemről beszélgetünk. Kíváncsi voltam mi van vele.
- Az... enyémről? Háh! Az enyémről mit lehet beszélni?- nevetett fel kínosan. Hoppá!
- Na, dalolász kismadár!- mosolyogtam pimaszul. Ha már így beletaláltam egy témába, nem szabad veszni hagyni, nem?- Szóval... ki tetszik?
- Hát...Öhm-makogott- Izéé...Ajh...(*sóhaj) Nem is tudom...
- Biztos van! Látom rajtad éveleje óta, hogy csillog a szemed!
- Mert náthás voltam!?
- Akkor azért is! Na!!! Tuti van!! Tudom!
- Komoly erről akarsz beszélni? Most bőgtél át egy filmet! Nem azt mondtad, hogy nem akarsz több párt látni?
- Áhá! Megvagy! Elszóltad magad! Hihihiii!- mutogattam rá, mint egy ovis. Tény, hogy gonosz voltam vele, de ez most úgy felvidított. Jó szivatni néha a másikat.
- Jó én ezt feladom... Igen! Tényleg van!- vallotta be, mire tágra nyílt szemmel vékony hangon, halk sikításba kezdtem- És mire megyünk vele? Az a srác észre se vesz! Mindig meséli melyik lány az aranyos és én meg bólogatok rá, mint valami betanult gép! Veszi a lapot, hogy idegesít? Vagy, hogy rohadtúl nem érdekel? Hát NEM!!- fakadt ki előttem, mire én óvatosan körbe néztem, hogy ki figyel. Úgy ánblok mindenki. Kínosan vigyorogva rájuk kértem bocsánatot minden egyes velem ebédelőtől, majd visszafordultam Lilihez.
- Te jó ég! Nem tudtam, hogy ez van veled!- döbbentem néztem rá. Utoljára akkor láttam így, mikor először bekamúztam, hogy beteg vagyok és a szemük láttára rohantam ki a suliból, majd másnap üvöltött velem.
- Most már tudod...- kétkezével támasztva a fejét dőlt az asztalra.
- De ki az, akibe így belehabarodtál?
- Egy senki.- jelentette ki lazán.
- Talán Gergő?- ugrott be hirtelen a másik fiú osztálytársunk neve. Vele sokszor láttam beszélgetni.
- Ja majd pont vele fogok járni!- nevetett fel.
- Miért? Tök aranyos!
- Jó, figyi! Egy dizájner szakra járunk. Van 3 fiú osztálytársunk. Az egyikkel te jártál. A másik meg a lányok után lohol. Ő mit csinál?
- Nemtom...öhm... asszem azzal a 10.-essel sráccal lóg folyton.
- És?
- Mi és? Haverkodik!
- Jaj Betti!- nézett idegesen a plafonra.
- Mi van?
- Na jó, ez könnyebb! Tudod melyik hírességre bulik?
- Selena Gomez? Shakira?
- Zac Efron.- mondta kimért hangon, mire totál ledöbbentem.
- Mi? Akkor... Ő...
- Igen.
- Oh... Akkor már tudom kivel jövök el a Kszi Simon filmre a hétvégén. Hacsak nem a 10.-essel jön. Nemtom mi neki...- fejeztem be a monológom, mire mind hangos nevetésben törtünk ki.

Tehát, így telt a csajos hétvégénk. Nagyon bírtam. Mondtam is Lilinek, hogy legközelebb is csináljunk ilyet. Mondjuk még mindig nem tudom ki a hercege. Hiába kérdeztem rá, mindig nemet vagy „Jaj, hagyjál már! Majd elmondom!” válaszolt. Én tudok várni. Sőt! Kilesem! Muhahaha! Jó ez gonosz dolog, de szerintem mindenki ezt csinálná! Nem? Amúgy most egy jó laza hétvége jön, mert őszi szünet lesz végre. Juhé! Egész nap csak Black Veil Brides számokat fogok pengetni! ,,Living a life of misery
Always there, just underneath
Haunting me, quietly alone
It’s killing me, killing me
Dead and gone, what's done is done..''