Együtt a főnökkel?

37.rész

-Figyelj Norbi, én is szeretlek, de nem tudom hogy jó ötlet lenne-e újra megpróbálni.- válaszoltam neki őszintén.
-Bármit megteszek.- mondta Norbi. Bármit.. túl nagy szó ez.. főleg tőle.. egyszer már "bizonyított".
-Tudod mit? Adok még egy esélyt.. de ha ezt eljátszod akkor soha többé ne gyere a közelembe. Akkor inkább öld meg magad!- nagy szavak voltak ezek egy ilyen kis 150cm-es lány szájából mint amilyen én vagyok. De hát legyen. Próbáljuk meg. Habár nem tudom hogy ezek után hogy fogok tudni bízni benne.

Elég könnyen meg tudtam bízni Norbiban újra. Még én is meglepődtem magamon. Jelenleg (azt a kis időt leszámítva az elején) 4 éve vagyunk együtt. Bejártuk szinte az egész világot. Rengeteget repültünk és utaztunk. Nagyon boldog voltam vele. Semmilyen kis hülyeséget nem csinált azóta. Úgy tűnik tényleg szeret.

Épp Rómában nyaraltunk. Megvacsoráztunk és elmentünk sétálni. Rengeteget mentünk, imádtam. Egyszer csak egy váratlan pillanatban éjszaka a félhomályban letérdelt elém és megkérdezte azt amit a legjobban vártam már és amitől a legjobban féltem is.
-Drágám, leszel a feleségem?- kérdezte csillogó szemekkel.
-Igen.- válaszoltam neki majd felhúzta a gyűrűt az ujjamra. Nagyon boldog voltam, de nagyon féltem is. Ugyanis nekem van egy hatalmas titkom aminek most ki kell derülnie.. nekem már van egy férjem.. és addig nem tudok hozzámenni Norbihoz amíg el nem válok tőle..