Cara Stone élete

4. Évad 15. Rész

- Szóval. Igazából, nem is bocsánatot akarok kérni, mivel én az ég világon nem tettem semmit...-kezdtem bele, de Theo közbeszólt.
- Nem csináltál semmit? Emlékeztesselek? Mondjuk a kis Eric-dolog az neked semmi? -kérdezte Theo, és hallattszott a hangján, hogy vérig van sértve.
- Na ez az. Theo te azt gondolod, hogy miután elmentél, én fogtam magam és egyik pillanatról a másikra bepasiztam. -mondtam.
- Miért, nem így volt? -kérdezett vissza.
- Nem. Nagyon nem. El sem tudod képzelni mi volt, miután elmentél. -mondtam szomorúan.
- Hallgatlak. -felelte.
- Miután elmentél, totál összezuhantam. -kezdtem bele a mondanivalómba, mire Theo meglepődve nézett rám. -Igen. Semmit nem ettem, 6 kilót fogytam és depressziós lettem. -tettem rá mégegy lapáttal, mire Theo arcára őszint döbbenet ült ki.
- Ez komoly? -kérdezte halkan, mire bólintottam.
- Pszichológushoz kellett járnom. -suttogtam, mert ezt iszonyatosan szégyelltem.
Az ember mégse büszkélkedik azzal, ha dilidokihoz járt. Theo közelebb jött és szorosan magához húzott, miközben a hajamat simogatta.
- Mostmár itt vagyok. -suttogta, mire előbukott az első könnycsepp a szememből.
Feltörtek a régi emlékek, és egyre jobban potyogtak a könnyeim.
- Ne sírj Cara! Mostmár itt maradok, ha tetszik ha nem. Ha zavarnál se mennék el. -mondta Theo mosolyogva, mire elnevettem magam.
- És utána jött Eric. -mondtam, mire Theo izmai megfeszültek. - Elkezdtünk beszélgetni, ő volt az egyedüli akit közel engedtem magamhoz. Fogalmam sincs miért. Aztán jöttek a dolgok egymást után. -mondtam szomorúan.
Theo letörölte a könnyeimet, majd egy puszit nyomott a homlokomra. - Mosd meg az arcod! Ijesztően nézel ki, amikor sírsz. -mondta fintorogva.
- Ah. Borzalmas vagy. -forgattam a szemem.
- De neked bejön. -mondta, majd kacsintott egyet.
- Hülyeség. -feleltem rögtön, majd felálltam az ágyról és a tükörhöz mentem.
Megigazítottam a hajam, majd a mobilomon csekkoltam az időt. - Köszi, hogy meghallgattál, bár kicsit idegesített, hogy állandóan közbeszóltál....De mindegy. -mondtam mosolyogva.
- Nincs mit. Bár az Erices rész szörnyen unalmas volt. -vágott vissza vigyorogva, mire elnevettem magam.