Kizárva (Leondre D. ff.) [BEFEJEZETT]

20.

Úgy tűnik minden a legnagyobb rendben halad az életünkkel. A házat teljes mértékig elfoglaltuk, az esküvő egyre inkább közeledik, mi pedig boldogak vagyunk. A családunk mindenben támogat bennünket, igyekeznek nem beleszólni a dolgainkba most, hogy adtak egy kezdő löketet nekünk.

Leo dolgozik, én pedig nem rég értem haza. Valamit intéz, s azért kellett tovább maradnia bent. Nem tudom, hogy mikor fog jönni, viszont addig pihi van. 

Elfekszem a kanapén, hogy szundizhassak egyet, Yuki-chan pedig csatlakozik hozzám. Kezdem az érezni, hogy a kutyi magányos egyedül... esetleg kellene neki egy társ?

***

Már négy óra is elmúlt, ám Leo még nem érkezett haza, Fél háromkor beszéltem vele, s akkor azt mondta, hogy körülbelül egy óra, de most valami fejlesztési cég van nála, mert a technikai berendezéseket akarja cseréltetni.

Mint ha meghallotta volna, hogy emlegetem, elkiáltotta magát, hogy hazaért, és nem halt meg.

- Mit főztél? - sétál a konyhába, miközben a nyakkendőjét húzza lazábbra.

- Az a kaja, ami tegnap. Lustiztam ma - fordulok felé, hogy megkaphassam az üdvözlő csókomat.

- Oké, akkor eszek azt - nyitja ki a hűtőt, amint lecuppantotta az ajkaimra a kért csókot.

A nappaliba vonulok ismételten, ahol az egyik kedvenc szappanoperámat kezdik el vetíteni, így nem is kérdés az, hogy Yuki csatlakozik-e hozzám. Ilyenkor mindig simogatni szoktam.

- Beszélnünk kellene valamiről - pattan le mellém Leo is, átvetve a karját a vállamon.

- Hm - hümmögök, hogy figyelek, mondja csak, miközben kortyolok egyet a teámból.

- Babát akarok. - Mondanom sem kell, erre a kijelentésre majdnem kiköptem a számban lévő italt.

- Nem korai ez egy kicsit? - nyelem le nagy nehezen a teát, mielőtt rákérdezek.

- Nem. Ha a szünetet nem vesszük bele, lassan öt éve vagyunk együtt, és mindjárt összeházasodunk - érvel.

Megadóan sóhajtok egyet, s tekintetemet ráemelem.

- Esküvő után benne vagyok - bólintok, mire felugrik s a levegőbe bokszol. 

- Ezazz! - ad hangot az elégedettségének, majd ismét levágódik mellém, és puszikkal kezdi elárasztani az arcomat. - Szeretlek.

- Én is téged...