Kim Tae Hyung

73 9 17
                                    

Hello! Itt Taehyung. Elmesélem a mai nap fejleményeit. Úgy gondoltam elkezdek egy videó naplót,hogy ne kelljen annyit írnom. Nagyjából minden héten csinálok egy részt,és gondolom idősebb koromban eszembe fog jutni,hogy ilyet csináltam,és megnézem. Szóval.
Ma úgy gondoltam elmegyek a húgommal vásárolni. Szeret velem lenni és ruhákat nézegetni is, szóval elmentünk shoppingolni. Nagyon boldog volt a hugicám amikor elmondtam neki az ötletem.
-Bátyó! Nagyon jó ötleteid vannak.-mondta mosolyogva,majd elindultunk itthonról.

Amikor a plázához értünk megláttam egy ismerős alakot. Nem hittem el hogy láthatom régi osztálytársam. Megfogtam a húgom kezét és mondtam neki hogy bemutatom a régi osztálytársamnak. Először kicsit furán nézett aztán megbékélt a helyzettel.

-JIMIN!-ugrottam oda hozzá.
-Jesszusom!!-ilyedt meg.-Szia Tae!-köszönt még mindig kicsit le sokkolódva.
-Szia! Olyan rég találkoztunk. Mi újság van nálatok haver?
-Áh! Semmi nem változott. Még mindig nem találtam munkát amiért anyám kezd ki akadni. De amúgy minden a régi kerékvágásban megy.-hadarta.-Nálatok?-kérdezte kedvesen.
-Most eljöttem a húgommal vásárolni,de amúgy minden a régi nálunk is.
-De rég láttam azt a kis angyalkát! Hány éves is?
-13.
-De nagy lettél!-mondta.
-Tae?
-Hmm?
-Miért nem mondtad hogy Jiminhez akarsz ide jönni?
-El felejtettem hogy jóban vagytok és hogy ismeritek egymást.-vallottam be.
-Haver. Majd bemutatlak egy másik haveromnak. Csak figyelmeztess. Itt dolgozik a shakesnél. És ő is a  Kim család nevet kapta. Tök fura nem?
-Dee... Mitől vagy ennyire felpörögve?
-Csak ittam két erős kávét.-mosolygott rám.
-Jimiiiinn....Miért?
-Mert olyan fáradt voltam.
-Hajjh...
-Nem szabad ennyi kávét inni egyszerre.-mondta a húgom.
-Neki szabad. Ő már felnőtt.
-Nem úgy mint a bátyád.-mutatott rám.
-Hé!-horkantam fel. Aztán mind hárman elkezdtünk nevetni.-Na? Akkor be mutatod a haverod?
-Jajj! Tényleg. Gyertek! Meghívlak titeket egy shakere.-kacsintott ránk. Kicsit sem feledékeny. Pár perc múlva ott ültünk a pultnál és ittuk a shaket. Egyszer csak elkezdett kiabálni.
-NAMJOON!! GYERE IDE! BEMUTATLAK A  KÖZÉPSULIS HAVEROMNAK!!
-Jimin mi lenne ha nem ordítoznál?-kezdtem szégyellni magam miatta.
-Bocsi!-szégyellte el magát.
-Mindegy.
-Sziasztok!-köszönt Namjoon.
-Csá haver!-pacsizott le vele Jimin.
-Szia!-mosolyogtam rá.
-Mi a neved? Az enyémet már tudhatod.-mosolygott rám.
-Az én család nevem is Kim csak én Kim Tae Hyung vagyok.-mutatkoztam be.
-Én Kim Nam-Joon vagyok mint hallhattad a drágalátos kiabálós haverunktól.-mondta nevetve.
-Oké. Meg volt a bemutatkozás. Mosmár viszont beszélgessünk.-mondta Jimin.
-Oké.-mondtam.
-Hol van a húgod?-kérdezte aggódva Jimin.
-Itt van melle..... ÚR ISTEN HOL VAN A HÚGOM!!!-vesztettem el a fejem.
-Nyugi. Oda viszlek az információs pulthoz és oda hívatjuk a húgod. Jó?-kérdezte higgadtan Namjoon.
-Jó...
-Jimin te addig vigyázz a helyre és a shakekre.-mondta újdonsült barátom. Vezér egyéniség...
-Okés.-egyezett bele.

Ezután elindultunk a pulthoz és elmondtuk a húgom nevét. Majd az úr bemondta a mikrofonba és az egész plázában hallani lehetett. Nagyon reméltem hogy a húgom jól van. Nem szeretném,ha baja esne. Túl nagy ez a pláza egy 13 éves kislánynak. Na jó! Már nem kislány,de attól még én is képes lennék itt eltévedni. Pár perc múlva megjelent egy srác akivel a húgom volt. ÉS BESZÉLETTEK! Nem hittem el hogy a húgom képes egy idegennel szóba állni. Nagyon nehezen oldódik fel,de most olyan volt mintha több éve ismerné a fiút. Látszott a fiún hogy fiatalabb mint én egy-két évvel.

-Öhmm... Sziasztok!-lépett oda hozzánk a srác.-Te vagy az a bizonyos "Tae" aki ennek a csajszinak a bátyja?-nézett rám.
-Igen. Honnan tudtad?
-Sokat mesélt rólad a lányzó hogy mennyire szeret,hogy milyen jó tesó vagy és meg azt is elmondta hogy hogy nézel ki.
-Hát köszi! Nagyon szépen köszönöm hogy ide hoztad.-mosolyogtam rá.-Mi is a neved?
-Jeon Jeong Guk. De mindenki Jungkooknak hív.
-Szóval Jungkook.
-Igen.
-Kérdezhetek valamit?
-Öhmm... Igen?
-Hogy csinálod?
-Mit?-kerekedtek ki a szemei.
-A húgom félénk és vissza húzódó. Na meg idegenekkel nem áll szóba. Erre. Annyit látok hogy a húgom jön és egy számomra vad idegennel BESZÉLGET. Érted?-kérdeztem.
-Áhh... Kicsit másra gondoltam.-vörösödött el.
-Jesszus....
-Nem megyünk vissza Jiminhez?-kérdezte Namjoon.
-De! El felejtettem. Gyere hugi. És te is Jungkook.-néztem rájuk.
-Én?-nézett rám kérdőn a fiú.
-Van itt másik Jungkook?
-Nem tudom...
-Igen te. Na gyere már.-néztem rá mosolyogva.-Meg hívlak egy shakere mert megtaláltad a húgom és vissza is hoztad hozzám.
-Öhhmm....... Köszi!-mosolygott rám kissé piroskásan.

Ezután vissza mentünk Jiminhez és beszélgettünk. Nagyon össze kovácsolódtunk. Meg beszéltük hogy jövő héten is találkozunk szóval... Szerintem egy jó társaság lettünk. Miután már mindenkinek mennie kellett és Namjoonnak is egyre több embert kellet kiszolgálnia, ezért elmentünk hugival vásárolni,ahogy ígértem. Miután haza értünk olyan boldog voltam hogy anyám nem értette hogy mi történt velem. Aztán elmeséltem neki hogy ma szereztem új barátokat,aminek ő is nagyon örült. Jó volt egy régi barátommal találkozni és új barátokat szerezni. Alig várom már a jövő hetet. Csak akkor nem jön velem senki és csak a haverjaimmal leszek.

Anneyong! Na hát guys. Nem tudom nektek hogy tettszik,de javítgattam rajta a múltkori óta. Ha tettszett nyomjatok rá egy csillagot és ha van kedvetek kommenteljetek. És akkor a szokásos köszönés.
Csók,puszi:Lizi❤

BTS a kezdetekWhere stories live. Discover now