Maybe life is more

1.

Ne...Ne... Kérlek tarts ki, maradj velem..
Lexa minden rendben, ne feledd,hogy az él..
Costia..Costia..ne hagyj itt..

Rémálom, megint. Már 3 éve annak,hogy elment, és engem itt hagyott egyedül a rémálmaimmal.

Costia volt életem első szerelme,2 csodálatos évet tölthettem vele, addig a bizonyos októberi éjszakáig. Késő estig bent maradt dolgozni csak azért, hogy minél hamarabb elkezdhessük a közös életünket. Máig tisztán emlékszem minden másodpercre. Én a túloldalon vártam rá egy oszlopnak dőlve,mikor meghallottam a jellegzetes csilingelő hangot ami azt jelezte, hogy a kávézó ajtaja kinyílt,egyből arra fordítottam tekintetem és mepillantottam gyönyörű mosolyát ami beragyogta a zord októberi éjszakát. Épp lelépett a járdára amikor megtörtént..egy őrült autós elgázolta. Részeg volt,karcolásokkal megúszta..a szerelmem meghalt.